Lillafüred megállóhoz közel zúdul alá a Szinva-patak Magyarország legmagasabb függőleges vízesésén. A húsz méteres zuhatagot mesterségesen hozták létre a Palotaszálló építésekor – szintén mesterséges a Palotaszálló előtti tó, amelyet a Garadna-patakból duzzasztottak, még 1813-ban a patak vízszintingadozásait kiküszöbölendő. Nincs messze a másfél kilométer hosszú István-barlang sem, amely nem csupán cseppköveiről, de kiváló levegőjéről is nevezetes, utóbbi miatt gyógybarlanggá minősítették.
Az épített örökség iránt érdeklődők megszállhatnak az este díszkivilágítást kapó a neoreneszánsz Palotaszállóban, amely körül függőkerteket létesítettek, de meg lehet tekinteni az alsóhámori Pele-lakot, amely Herman Ottó emlékházként működik, mivel idősebb korában gyakran nyaralt itt.
Az aktív kikapcsolódást kedvelők is megtalálhatják számításukat Lillafüreden, a hámori mászófal ugyanis a sziklamászók kedvelt terepe.
Lillafüred környékén található tehát a legtöbb nevezetesség, ám a vonal más állomásai is tartogatnak látnivalókat. Például Magyarország legrégebbi, több mint 200 éves faszén tüzelésű kohója az újmassai őskohó, amely az építtetőről, Fazola Henrikről nevezett megállónál, a Fazola-kohónál várja az érdeklődőket.
Közép-Garadna megállónál működik a pisztrángkeltető, amelynek létesítését már 1906-ban, az ide kötődő utolsó magyar polihisztor, Herman Ottó is javasolta, ám 1932-ig kellett várni a megépítéséig. A pisztráng nagyon kényes halfajta, a megfelelő hőmérséklet és oxigéntartalom mellett a vízáramlást is biztosítani kell számára. A telep mellett működik egy halsütő, ahol pár órával a kifogás után, frissen sütik a halat.
Nem véletlen, hogy egy erdei vasút mellé települt egy papírgyár, hiszen az alapanyag és a késztermék szállítása is gazdaságosan megoldható. A ma is üzemelő cég neve Diósgyőri Papírgyár Rt., amely ma többek közt bankjegypapírt gyárt. Múzeuma látogatható. http://travelo.hu/tura/2016/05/26/lillafured_kisvasut_2016/
