Kriza Ákos, Miskolc fideszes
polgármestere az ombudsmani állásfoglalás után azt nyilatkozta, hogy „a hatósági ellenőrzések azonnali beszüntetésével nem, hogy nem értünk egyet, az ajánlásnak ezt a részét nem is tartjuk be”. Hozzátette azt is, hogy szerinte a nyomortelepek felszámolása és a hatósági ellenőrzések „oda vezettek”, hogy megerősödött a miskolciak hite a jogállamban.
Akinek félnivalója van, az féljen
Megkerestük a miskolci önkormányzatot, arra voltunk kíváncsiak, hogy a város miért látja szükségesnek és milyen eredményei voltak a razziáknak, egyáltalán hányat végeztek el idén, és hogy tényleg nem változtattak-e semmin se, miután az ombudsman felszólította a várost az ellenőrzések befejezésére. Kérdéseinkre másfél hét elteltével sem kaptunk választ az önkormányzattól.
A civil szervezetek bírósághoz benyújtott keresetében viszont idézik a miskolci városrendészet korábbi vezetőjét, aki elismerte hogy az ellenőrzéseknek félelemkeltő célja is van.
„Akinek félnivalója van, az nem baj, ha tart a hatósági ellenőrzésektől, sőt…” „Hogyha a kollégáink ott vannak a területen, akkor már a jelenlétükkel is adott helyzetben arra tudják az ott élőket, ott lakókat úgymond predesztinálni, hogy legyen kicsit nagyobb a rend, tartsanak rendet, ne szemeteljenek, ne legyen gazos az udvar, ne lopják az áramot vagy a vizet (.)” – áll a keresetben.
A rendészet vezetője azt is elárulta, hogy mi ezeknek az ellenőrzéseknek a mögöttes, politikai célja: „a polgármester úr, mint a hivatal vezetőjének egyértelmű elvárása, velünk közösen, hogy megpróbáljunk minél nagyobb rendet, biztonságot teremteni, ennek az a lényege, az a célja, hogy azon állampolgárok, akik törvénytisztelők, azon állampolgárok érezzék biztonságban, nyugalomban magukat, azok pedig, akik megkerülik a törvényeket és megpróbálják ezeket kijátszani, azok pedig egyáltalán ne érezzék magukat biztonságban. Úgyhogy ez a teljes önkormányzati elvárás, és nyilván ennek teszünk mi eleget.”
Kriza Ákos polgármester tavaly úgy fogalmazott, hogy azokban a térségeben folytatják a razziákat, amelyekben „a lakók egy része jogcím nélkül él, nem fizet a közüzemi szolgáltatásokért, bűncselekményeket követ el, nem gondoskodik megfelelően a gyermekeiről, jogtalanul vesz fel segélyeket”.
A legtöbb helyen mindent rendben találtak
A TASZ felmérése alapján azonban a 2015-ös ellenőrzések alig-alig találtak ehhez hasonló problémákat. Bábonyibércen a kutatók kétszáz vizsgálatról szereztek adatot (azaz összesen ennyi embert vizsgáltak valamilyen szempont szerint), ebből pedig mindössze 9 végződött elmarasztalással és újabb 9 büntetéssel. Az elmarasztalások nagy része az állattartás szabályainak be nem tartásához és a lakcímbejelentési kötelezettség elmulasztásához kötődött, a büntetések pedig főleg az áramvételi szabálytalanságokhoz.
A Gizella utcában 87 konkrét ellenőrzést vizsgáltak a kutatók, és ezekből mindössze kettő végződött elmarasztalással, büntetést pedig egyáltalán nem szabtak ki. Azaz a razziák döntő többségében az ellenőrök mindent rendben találtak. Eközben azonban – a helyiek tapasztalatai alapján – az ellenőrök csak minden negyedik esetben igazolták magukat a helyszínen, írásos jegyzőkönyv pedig mindössze négy alkalommal készült a ellenőrzésekről, ami nagyon kevés.
Utálják, de jogosnak tartják a razziát
A kutatók azt is felmérték, hogy a helyiek hogyan reagáltak a razziákra. A Gizella utcai szegregátum lakói leginkább zavarodottak, határozatlanok, valamint bizonytalanok voltak. Egyesek féltek, mások viszont természetesen érezték magukat. Bábonyibércen az emberek többsége vagy szégyellte magát, vagy egyáltalán nem érdekelte az egész.
A legkülönösebb azonban az, hogy sokan mindkét telepen azt mondták, hogy jogosnak tartják a raizzákat, maximum a módszerekkel nem értenek egyet.
„Természetes, hogy a cigányokat ellenőrizni kell”, „ezeket az embereket kordában kell tartani”, „a fiatalok drogoznak, szemtelenek, nem lehet az utcára kimenni” – mondták azok, akik egyetértettek vele. „Lehetnének normálisabbak, visszaélnek a hatalmukkal … lekezelően beszélnek, nincs emberiesség bennük”, „zaklatásnak tartom” , „nem kell mindenkit egy kalap alá venni” – mondták, akik nem.
A kutatók megjegyezték, hogy korábban soha nem dolgoztak olyan nehéz terepen, mint a két vizsgált szegénytelep. Az emberek zárkózottak, bizalmatlanok, néhol kifejezetten ellenségesek voltak. Sok esetben nem merték bevallani, ha olyan ember élt a házukban, aki amúgy nem volt oda bejelentkezve, mert féltek az esetleges retorzióktól. A Gizella utcában pedig a nem roma lakosok közül senki sem volt hajlandó válaszolni a kérdéseikre, volt, ahol a kutyát is rájuk uszították.
A városi intézményekről azt írták, hogy szintén kemény diók voltak, szerettek volna ugyanis a kutatáshoz interjúkat készíteni azokkal a hivatalokkal, amelyek részt vesznek a razziákban – például a polgármesteri hivatallal, a rendőrséggel vagy a gyámhivatallal – de azok semmilyen megkeresésre nem reagáltak.
Az önkormányzat minden rendben történt
A civilek szerint azért van szükség a perre, mert hiába marasztalta el többek között az Egyenlő Bánásmód Hatóság és az ombudsman is az önkormányzatot, semmi sem változott. A per első tárgyalási napján az önkormányzatot képviselő ügyvédnő azt kérte, hogy a keresetet utasítsa el a bíróság, mert szerinte az abban foglalt állítások koncepció jellegűek, és a valóságból emelnek ki csupán részleteket. Az egyenlő bánásmód elvét szerinte nem sértette meg az önkormányzat, ami történt, az pont azért volt, hogy mások alkotmányos jogait védje. A civilek pedig azt kérték, hogy kapják meg a 2014 áprilisától mostanáig történt hatósági ellenőrzések dokumentumait, a TASZ ügyvédje ugyanis nem érti hogyan történhet meg, hogy a jelenleg is folyó hatósági ellenőrzéseknek semmi nyoma nincs, se egy feljegyzés, se egy jegyzőkönyv. „Ez már önmagában elég súlyos és visszás” – mondta.
A per szeptemberben folytatódhat, addig a jogvédőknek meg kell mondaniuk a törvényszéknek, hogy pontosan kiket és hol ellenőrizetek az önkormányzat rendészeti munkatársai.
A cikk eredetileg az Abcug.hu-n jelent meg.
