EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG
Elnök
Ügyiratszám: EBH/68/9/2015. (EBH/327/2014.)
Ügyintéző:
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B.; a továbbiakban: hatóság) kérelmező (lakcím; a továbbiakban: kérelmező) kérelmezőnek az egyenlő bánásmód követelményének megsértése tárgyában a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal (3525 Miskolc, Dózsa György út 15., a továbbiakban: eljárás alá vont, munkáltató) szemben előterjesztett kérelme alapján az alábbi
HATÁROZATOT
hozta.
A hatóság megállapítja, hogy az eljárás alá vont munkáltató megsértette kérelmezővel szemben az egyenlő bánásmód követelményét, amikor az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgatója kérelmező hivatásos szolgálati viszonyát 2013. szeptember 4-én kelt, …/2013. számú parancsával megszüntette. A jogviszony megszüntetésére kérelmező politikai véleménye miatt került sor, ezért őt ezen védett tulajdonsága miatt közvetlen hátrányos megkülönböztetés érte.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az eljárás alá vontnak megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, és elrendeli jogerős és végrehajtható – az eljárás alá vont adatainak kivételével – anonimizált határozatának az eljárás alá vont http://baz.katasztrofavedelem.hu internetes oldalán és a hatóság www.egyenlobanasmod.hu internetes oldalán történő nyilvános közzétételét 45 napra.
A hatóság az eljárás alá vonttal szemben továbbá 1 500 000 Ft, azaz egymillió ötszázezer forint bírságot szab ki, melyet az eljárás alá vont a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles megfizetni a hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00288413 számú számlájára történő átutalással.
A hatóság kötelezi továbbá eljárás alá vontat, hogy 17 900 Ft (tizenhétezer-kilencszáz) eljárási költséget a hatóság fenti számlaszámára, 38 100 Ft (azaz harmincnyolcezer-egyszáz forint) eljárási költséget pedig közvetlenül kérelmezőnek fizessen meg 30 napon belül.
Amennyiben a kötelezett a pénzfizetési kötelezettségeinek határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot kell fizetnie, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része.
A határozat ellen a közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.
A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál három példányban, írásban benyújtandó keresettel lehet kérni. A bíróságtól tárgyalás tartása kérhető.
INDOKOLÁS
Kérelmező a hatósághoz 2014. március 24-én érkezett kérelmében azt sérelmezte, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál 2012. november 1. napjától fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyát az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgatójának 2013. szeptember 4-én kelt parancsával a próbaidő alatt, azonnali hatállyal, 2013. szeptember 30-tól megszüntették.
Kérelmező 2012. augusztus 1-jén áthelyezéssel került köztisztviselőként a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományába, majd 2012. november 1-vel hivatásos szolgálati jogviszonyba nevezték ki, 2013. október 31-ig tartó próbaidővel. Saját meglátása szerint munkájával meg voltak elégedve kollégái és felettesei, 2013-ban a „C” típusú nemzetbiztonsági vizsgálaton is megfelelt.
A hivatásos jogviszony megszüntetéséről szóló parancsot a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója két másik személy jelenlétében közölte kérelmezővel 2013. szeptember 10-én. A parancs ismertetését követően kérelmezőnek a megyei igazgató elmondta, hogy bár kérelmező munkájával nem volt probléma, de a „…. .hu” internes oldalon azt találták, hogy kérelmező jelölt a … számú egyéni választókerületben, és erről kérelmező a munkáltatót nem tájékoztatta. Az összeférhetetlenség miatt, valamint mivel kérelmező „a Kormány politikai meggyőződésével nem feltétlenül azonos irányba politizál” jogviszonyát „morális okokból” meg kellett szüntetni.
Kérelmező álláspontja szerint az előzőek alátámasztják, hogy jogviszonya megszüntetésére „világnézeti meggyőződése, illetve politikai vagy más véleménye” miatt került sor, ugyanis valóban volt önkormányzati képviselő-jelölt még 2010 októberében, de hivatásos szolgálati jogviszonya alatt pártnak tagja nem volt, és politikai tevékenységet nem folytatott.
A hatóság hiánypótlási felhívására kérelmező 2014. április 15-én csatolta a hivatásos jogviszony létesítéséről és megszüntetéséről szóló okiratok másolatát, valamint tájékoztatta a hatóságot arról, hogy jogviszonyának jogellenes megszüntetése miatt a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult, és mellékelte a benyújtott keresetlevelet.
A munkaügyi perre tekintettel a hatóság saját eljárását 2014. május 5-én kelt végzésével felfüggesztette, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot az eljárás megindításáról és felfüggesztéséről tájékoztatta.
augusztus 23-án kérelmező megküldte a hatóságnak a Miskolci Törvényszék … számú ítéletét, melyben a törvényszék, mint másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és megállapította, hogy kérelmező szolgálati jogviszonyának megszüntetése jogellenes volt, mivel arra indokolás nélkül, de nem azonnali hatállyal került sor. Tekintettel arra, hogy a jogellenesség megállapítható volt, a törvényszék az első fokú bíróság részére nem írta elő a rendeltetésellenes joggyakorlás, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalmának további vizsgálatát, csak a jogellenesség jogkövetkezményeinek megállapítását.
Kérelmező 2014. augusztus 26-án megküldte a hatóságnak a jogviszonya megszüntetésének közlésekor elhangzottakról készített leiratot is.
A jogerős bírósági döntés ismeretében a hatóság 2014. augusztus 29-én kelt iratában tájékoztatta eljárás alá vontat az eljárás folytatásáról, és nyilatkozattételre hívta fel. Eljárás alá vont a hatósághoz 2014. szeptember 23-án érkezett nyilatkozatában – a hatóság kifejezett kérdésére – nem vitatta, hogy a kérelmező által megküldött leirat szerinti beszélgetés az abban megnevezettek részvételével valóban elhangzott. Kérelmező szolgálati jogviszonya megszüntetésének indokaként eljárás alá vont előadta, hogy kérelmező megsértette a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 18. § (2) bekezdésének rendelkezéseit, mely szerint „a hivatásos katasztrófavédelmi szerv (…) hivatásos állományának tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, az európai parlamenti és önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat”. Kérelmező jogviszonyát a Hszt. 56. § (2) bekezdésének d) pontja alapján ezért felmentéssel meg kellett volna szüntetni, de a próbaidőre tekintettel nem felmentésre, hanem azonnali hatállyal történő megszüntetésre került sor.
Eljárás alá vont a továbbiakban előadta, hogy kérelmező a jogviszony megszüntetése közlésének körülményeiről jogellenesen készített hangfelvételt. Mivel kérelmező a munkáltatói döntésről előzetesen nem tudhatott, feltételezhető, hogy ezt a módszert korábban is alkalmazta. Kérelmező továbbá eljárás alá vont álláspontja szerint „megzsarolta” a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgatóját, valamint a megyei igazgatót, amikor a hangfelvételre anyagi követelései előadása mellett hivatkozott. Eljárás alá vont álláspontját úgy összegezte, hogy az eskütételkor kérelmező elfogadta „véleménynyilvánítási és politikai jogai” gyakorlásának korlátozását, jogviszonyának megszüntetésére azért került sor, mert az esküjében foglaltakkal szemben, súlyosan megszegte a Hszt. rendelkezéseit.
Nyilatkozatához eljárás alá vont csatolta a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalvezetője által kérelmezővel szemben tett feljelentést, kérelmező 2013. december 13-án, valamint 2014. január 14-én kelt leveleit, melyekben az eljárás alá vonttal szemben kezdeményezett munkaügyi perre hivatkozva peren kívüli egyeztetést kér a Főigazgatótól utalva a „szolgálati viszonya megszüntetésével kapcsolatos bizonyítékra”, illetve hangfelvételre, melynek leiratát második leveléhez mellékelte. Eljárás alá vont az internetről kinyomtatott anyagokat csatolt egyrészt arról, hogy kérelmező 2009-ben az Európai Parlament tagjainak választásán az … párt listáján szerepelt, valamint arról, hogy 2010-ben a … települési önkormányzati választásokon a … választókerületben a … párt jelöltjeként … %-os eredményt ért el.
Az ügyben a hatóság 2014. október 20-án tárgyalást tartott. A tárgyaláson kérelmező hangsúlyozta, hogy hivatásos szolgálati viszonya alatt közszereplést nem vállalt, politikai tevékenységet nem végzett, pártnak nem tagja. A 2009-es és 2010-es jelöltsége mellett küldött volt a … párt … települési helyi szervezeténél, de tagságát megszüntette 2011-ben, amikor jegyzői pozíciót vállalt. Ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy ténylegesen baloldali politikai nézeteket vall.
A tárgyaláson eljárás alá vont képviselőjeként a megyei igazgató azzal érvelt, hogy a kérelmező által rögzített beszélgetés informális volt. A jogviszony megszüntetésének oka nem kérelmező politikai tevékenységének „iránya”, hanem maga a politikai tevékenység volt. A … internetes oldalán találták a kérelmező jelöltségére vonatkozó információt, és mivel az oldalt 2013 szeptemberében frissítették, ebből arra következtettek, hogy kérelmező tevékenysége ekkor is fennállt. Álláspontja szerint, ha valaki jelöltséget vállal, akkor rendezvényeken kell részt vennie, szavazatokat kell gyűjtenie. Eljárás alá vont képviselője … századost és …-t jelölte meg, mint olyan személyeket, akik jelezték, hogy tudomásuk van arról, hogy kérelmező politikai tevékenységet végez, és tanúkénti meghallgatásukat indítványozta. A jelzésekről nem készítettek jegyzőkönyveket, mert (a próbaidőre tekintettel) nem állt fenn indokolási kötelezettség kérelmező jogviszonyának megszüntetése tekintetében. A jogviszony megszüntetésének közlésekor elhangzott azon kijelentését, hogy kérelmező „a Kormány politikai meggyőződésével nem feltétlenül azonos irányba politizál”, a megyei igazgató a tárgyaláson úgy értelmezte, hogy „ha valaki politikai tevékenységet végez, és itt nem az irányával van probléma, de amint kérelmező mondta, baloldali érzelmű, hogyan tudna hivatásosként az esküje alapján szolgálni egy nézeteivel nem egyező rendszert”.
A felek a tárgyaláson nyitottak voltak az egyezségkötésre, ezért a hatóság közös kérelmükre, az egyezségkötés érdekében az eljárást 30 napra felfüggesztette. A felfüggesztés határidejének lejártáig a hatósághoz a felektől semmilyen tájékoztatás nem érkezett, azonban telefonos megkeresésre kérelmező előadta, hogy az egyeztetések még folynak.
A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. január 8-án kelt végzéséhez mellékelten megküldte a hatóságnak a kérelmező munkaügyi perében született első- és másodfokú ítéletet.
A hatóság 2015. február 17-én kelt felhívásában mindkét felet felhívta, hogy jelezzék, létrejött-e közöttük az egyezségre vonatkozó közös álláspont, és amennyiben nem, van-e további bizonyítási indítványuk. Kérelmező 2015. február 27-én jelezte, hogy egyezségi ajánlatára az eljárás alá vonttól nem kapott választ, majd 2015. március 11-én eljárás alá vont is úgy nyilatkozott, hogy egyezség nem jött létre. Eljárás alá vont nyilatkozatában … és … tanúkénti meghallgatására vonatkozó indítványát visszavonta.
A hatóság a kérelmet érdemben megvizsgálta, és megállapította, hogy az megalapozott.
A hatóság döntését az alábbi jogszabályi rendelkezések alapján hozta:
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. § j) pontja alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt politikai vagy más véleménye miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.
Az Ebktv. 14. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében az Egyenlő Bánásmód Hatóság kérelem alapján, illetve az e törvényben meghatározott esetekben hivatalból vizsgálatot folytat le annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét.
Az Ebktv. 5. § d) pontja alapján a munkáltató a foglalkoztatási jogviszony tekintetében köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét.
Az Ebktv. 3. § a) pontja értelmében foglalkoztatási jogviszony a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a bírósági szolgálati viszony, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonya, az ügyészségi szolgálati jogviszony, a hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszony, a nevelőszülői jogviszony.
Az Ebktv. 19. §-a alapján:
(1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosultnak kell valószínűsítenie, hogy
a) a jogsérelmet szenvedő személyt vagy csoportot hátrány érte vagy – közérdekű igényérvényesítés esetén – ennek közvetlen veszélye fenyeget, és
b) a jogsérelmet szenvedő személy vagy csoport a jogsértéskor – ténylegesen vagy a jogsértő feltételezése szerint – rendelkezett a 8. §-ban meghatározott valamely tulajdonsággal.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak valószínűsítése esetén a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy
a) a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy
b) az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani.
Az Ebktv. 22. § (1) bekezdése alapján nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés.
Az Ebktv. 17/A. § szerint:
(1) Ha a hatóság megállapította az egyenlő bánásmód követelményének megsértését,
a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
b) megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását,
c) elrendelheti a jogerős határozatának – a jogsértő nyilvános adatainak kivételével személyazonosításra alkalmatlan módon – nyilvános közzétételét,
d) bírságot szabhat ki,
e) külön törvényben meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhat.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában közérdekből nyilvános adat a természetes személy jogsértő természetes személyazonosító adata és lakcíme, valamint a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogsértő neve, székhelye.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket az eset összes körülményére, így különösen a sérelmet szenvedettek körére, a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismétlődésére és gyakoriságára, a jogsértést elkövető gazdasági súlyára, a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartására tekintettel kell meghatározni.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények együttesen is alkalmazhatóak.
(5) A bírság összege ötvenezer forinttól hatmillió forintig terjedhet.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény alapján:
§ (2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat.
(3) A szolgálati helyen és szolgálati feladat teljesítése közben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja politikai tevékenységet nem folytathat.
§ A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását.
§ (1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állománya olyan tagjának, akit az országgyűlési képviselői, európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri választáson jelöltként nyilvántartásba vettek.
A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.
(2) A szünetelés időtartama alatt a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja (pl. egyenruhát, szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható), az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. Ha a szünetelésre a próbaidő alatt kerül sor, a szünetelés tartama a próbaidőbe nem számít be.
(3) Ha a hivatásos állomány (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.
A hatóság jelen eljárásban azt vizsgálta, hogy kérelmező ténylegesen vagy eljárás alá vont tudomása szerint rendelkezett-e az Ebktv. 8. §-a szerinti, ún. védett tulajdonsággal, érte-e hátrány, és a kettő között fennállt-e ok-okozati összefüggés.
Az őt ért hátrányként kérelmező arra hivatkozott, hogy 2013. szeptember 30-i hatállyal megszüntették hivatásos szolgálati jogviszonyát. Ezt kérelmező megfelelően, a szolgálati viszony megszüntetéséről szóló okirattal alátámasztotta, tehát hátrányát valószínűsítette.
Kérelmező védett tulajdonságaként kérelmében világnézeti meggyőződését, valamint politikai vagy más véleményét jelölte meg. Tekintettel arra, hogy kérelmező ezen fogalmakkal a … párthoz való fennállt, illetve az eljárás alá vont által fennállni vélt kötődését jellemezte, továbbá a tárgyaláson nyilatkozott arról, hogy ténylegesen baloldali nézeteket vall, a hatóság megállapította, hogy rendelkezett az Ebktv. 8. § j) pontjában foglalt védett tulajdonsággal (politikai vélemény) az általa hivatkozott hátrány bekövetkeztekor.
Kérelmező jogviszonya megszüntetésének körülményeivel kapcsolatosan abban nem volt vita a felek között, hogy a kérelmező által „szó szerinti leirat”-nak nevezett dokumentumban foglaltak valóban elhangzottak 2013. szeptember 10-én a jogviszony megszüntetésének közlésekor, illetve közvetlenül azt követően. A hatóság bizonyítottnak tekintette ezért, hogy ekkor kérelmező kérdésére a megyei igazgató elmondta a következőket:
„Nem mondhatom azt, hogy – és akkor ez már jegyzőkönyvön kívül –, és nem mondhatják a kollégák sem, hogy a munkád minőségével és mennyiségével probléma lett volna. Morális okok vezettek oda, hogy ezt a döntést meg kellett hozni. Egyrészt megnéztük … .hu internetes oldalt, ahol kiderült, hogy a … számú választókörzetben te jelölt vagy. Ami ugyan eleve összeférhetetlen a hivatásos szolgálati viszonnyal. Ugye neked az lett volna a kötelességed, hogy bejelentsd, hogy te ilyet akarsz csinálni, akkor pedig a szolgálati jogviszonyod azonnali hatállyal megszűnik. Információt nekünk nem adtál, ez a kettő együtt nem megy. Ráadásul most hogy is mondjam, csak a Kormány politikai meggyőződésével nem feltétlenül azonos irányba politizálsz, így hát ez annyira nem népszerű.”
Az idézett kijelentések alapján valószínűsíthető volt kérelmező politikai véleménye és a munkáltatói intézkedés közötti összefüggés.
Az eljárásban eljárás alá vontat terhelte az a kötelezettség, hogy bizonyítsa, a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, vagy az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani.
Védekezése körében eljárás alá vont a Hszt. 18. § (2) bekezdésére utalva a kérelmező által sérelmezett munkáltatói intézkedés okaként arra hivatkozott, hogy kérelmező meg nem engedett politikai tevékenységet végzett. Kérelmező ilyen jellegű tevékenységére vonatkozóan azonban eljárás alá vont semmilyen bizonyítékot nem tudott felmutatni, a hatóság felhívására még azt sem jelölte meg, hogy miben nyilvánult meg kérelmező hivatkozott politikai tevékenysége. Nem csatolta eljárás alá vont az állítása szerint a munkáltatói döntést megalapozó, kérelmező jelöltségét tartalmazó internetes oldal kinyomtatott verzióját sem, holott ezt a tárgyaláson vállalta. Kizárólag annyit tudott előadni, hogy az internetről szerzett információk alapján úgy vélték, kérelmező 2013 szeptemberében … párt jelöltje volt a települési választási kerületben, és ha ez így volt, ahhoz bizonyára kapcsolódott kérelmező részéről a Hszt. 18. §-ba ütköző magatartás.
Az eljárás alá vont által csatolt, a www.valasztas.hu, illetve az index.hu internetes oldalakról készült képernyőképek kérelmezőnek 2009. évi európai parlamenti, illetve a 2010. évi önkormányzati választásokon történt jelöltkénti szerepléséről tartalmaznak adatokat. 2012-ben és 2013-ban sem országgyűlési, sem európai parlamenti, sem önkormányzati választás nem volt, ha azonban eljárás alá vontnak esetlegesen az időközi választások lehetősége miatt kétségei támadtak, a Nemzeti Választási Iroda internetes oldalán könnyen ellenőrizhető lett volna, hogy kérelmező jelölt volt-e valamely választáson hivatásos szolgálati viszonyának fennállása alatt, amiről nem számolt be a munkáltatójának. A hatóság ezért önmagában azt, hogy a megyei igazgató állítása szerint látta, hogy kérelmező jelöltként szerepel a … internetes oldalán, még közvetlen bizonyítékként sem tudta elfogadni arra vonatkozólag, hogy kérelmező politikai tevékenységet végzett.
Eljárás alá vont tehát nem bizonyította állítását, miszerint kérelmező hivatásos szolgálatai viszonya fennállta alatt a Hszt. 18. §-ába ütköző tevékenységet folytatott, azaz, hogy pártban tisztséget viselt, vagy párt nevében vagy érdekében közszereplést vállalt volna, sőt, kérelmező részéről semmiféle politika tevékenységet nem tudott igazolni. A Hszt. idézett rendelkezése egyébiránt kérelmező szolgálati viszonyában éppen az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvétel tekintetében tesz kivételt, és a 23. §-ban foglalt bejelentési kötelezettség mellett, a jogviszony ideiglenes szüneteltetésével (51. §) lehetővé teszi az ezen választásokon jelöltként történő részvételt a jogviszony megszüntetése nélkül.
Eljárás alá vont hangsúlyozta, hogy nem kérelmező politikai tevékenységének „irányával”, hanem magával a politikai tevékenységgel volt probléma. Ha eljárás alá vontnak valóban pártállásra tekintet nélkül lett volna kifogása kérelmező egyébként is csak vélelmezett politikai tevékenységével szemben, és kérelmező jogviszonyát emiatt szüntetik meg, ez önmagában a tevékenység bizonyítottságának hiánya ellenére sem lett volna ellentétes az egyenlő bánásmód követelményével. Ugyanakkor a hatóság kérdésére a megyei igazgató a tárgyaláson meg is erősítette, hogy kifejezetten kérelmező politikai hovatartozását kifogásolta a munkáltató. Erre utal az, hogy a jogviszony megszüntetésének közlésekor elhangzott kijelentését – kérelmező „a Kormány politikai meggyőződésével nem feltétlenül azonos irányba politizál” – azzal magyarázta, hogyha kérelmező baloldali érzelmű, hogyan szolgálhatna a nézeteivel nem egyező rendszert. Ez a kijelentés azt támasztja alá, hogy a munkáltató kérelmező politikai véleményét, pártszimpátiáját vette tekintetbe akkor, amikor hivatásos szolgálati viszonyát megszüntette, és nem egyszerűen úgy vélte – ha alaptalanul is –, hogy a Hszt.-be ütköző politikai tevékenységet folytat.
A hatóság álláspontja szerint az ügyben nem volt releváns, hogy a sérelmezett intézkedést a munkáltató köteles volt-e indokolni, és hogy a hivatkozott beszélgetésre, melyben a munkáltató képviselője az intézkedést az erre vonatkozó kifejezett törvényi rendelkezés hiányában mégis indokolta, formálisan vagy informálisan került-e sor. Az elhangzottak ugyanis akkor is alkalmasak lehettek volna a kérelmező védett tulajdonsága és a munkáltatói intézkedés közötti okozati kapcsolat valószínűsítésére, ha nem közvetlenül a kérelmező kinevezésében megnevezett, munkáltatói jogkört gyakorló személy nyilatkozik így, és a beszélgetésre nem az intézkedés közlésekor kerül sor.
Nem fér kétség mindemellett ahhoz, hogy a megyei igazgató munkáltatói döntésről, kérelmező munkáltatójának képviseletében nyilatkozott a parancs közlésekor. A hatóság rendelkezésére álló bírósági iratokban foglaltakból továbbá az tűnik ki, hogy a döntést a megyei igazgató kezdeményezte, aki a tárgyaláson is elmondta, hogy az eljárás alá vonttól érkezett a felterjesztés a főigazgatóhoz kérelmező ügyében. Mindezek alapján nincs ok azt feltételezni, hogy a megyei igazgató nem a döntés valódi hátteréről, indokairól beszélt volna kérelmezőnek 2013. szeptember 10-én.
Kérelmezőnek az eljárás alá vont által hivatkozott azon magatartása, amelyről eljárás alá vont csak a sérelmezett intézkedés meghozatalát követően szerzett tudomást – intézkedés közléséről hangfelvétel készítése, peren kívüli egyeztetés követelése –, nem szolgálhatott a jogviszony megszüntetésének alapjául akkor sem, ha abban eljárás alá vont az intézkedés utólagos igazolását látta is. Kérelmező ezen magatartását ezért a hatóság a jogviszony megszüntetésének indokaként nem fogadta el.
A fentiek alapján a hatóság megállapította, hogy kérelmező hivatásos szolgálati viszonyának megszüntetésére kérelmező baloldali politikai véleménye miatt került sor, ezért kérelmezőt azzal kapcsolatosan közvetlen hátrányos megkülönböztetés érte. A sérelmezett munkáltatói döntést a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgatója hozta, azonban a munkáltató kérelmező foglalkoztatási jogviszonya tekintetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság volt, függetlenül attól, hogy a megszüntetéssel kapcsolatos munkáltatói jogkört mely személy gyakorolta. Ezért a hatóság az Ebktv. alapján Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szemben folytatta le eljárását és marasztalta el határozatában.
A szankció meghatározásánál a hatóság figyelembe vette, hogy eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértését megállapító határozatot a hatóság korábban nem hozott, azonban úgy ítélte meg, hogy a jövőbeni hasonló jogsértések megakadályozása érdekében szükséges a határozat nyilvánosságra hozatala és bírság kiszabása is. E körben tekintettel volt a jogsértés súlyára, arra, hogy kérelmező az intézkedés következtében elveszítette munkáját annak ellenére, hogy azzal egyébként elégedettek voltak.
Határozatomat az Ebktv. 14. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg.
Az egyéb eljárási költség viseléséről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 153. § 6. pontja, a 157. § (2) bekezdésének b) pontja, valamint a 158. §, továbbá az Ebktv. 16. §-a alapján határoztam.
A határozat elleni fellebbezést az Ebktv.17/B § (1) bekezdése zárja ki. A jogorvoslatról szóló tájékoztatást a Ket. 109. § (1a) bekezdése alapján állapítottam meg.
Budapest, 2015. április 7.
Dr. Honecz Ágnes
elnök
