Gyerekként fogyatékosnak
minősítették őket, felnőve a szüleiket is megtanították olvasni.
Állami gondozottként nőttek fel, diplomásként másoknak segítenek.
A cigánytelepen kinevették őket, aztán maximális pontszámú felvételit írtak.
Több verejték, több kitartás, több szerencse kellett hozzá, mint másnak. Kevesebb fényben, ismertségben, megbecsülésben van részük. Mégis: legyenek kutatók, tanárok, vállalkozók, szakácsok vagy óvodavezetők, fontos, hasznos, büszke hősei a mindennapoknak.
Egy ország nem csak attól nagy, ha határait három tenger mossa, hanem a benne élő emberektől is. Magyarországot olimpiai bajnok sportolókként, világhírű zenészekként, vagy a dolgukat tisztességesen végző, hétköznapi hősökként a romák is naggyá teszik. Rendkívüli körülmények között vagy épp hétköznap, szabadságküzdelmekben vagy a munkában, a romák hosszú századok óta részei és alakítói a magyar történelemnek, kultúrának.
A Roma Sajtóközpont (RSK) és rengeteg civil partnere erre a tényre hívják fel a figyelmet április 8-án, a Nemzetközi Roma Napon a fővárosban és sok vidéki helyszínen megrendezett programjaikkal.
Az április 8-i eseménysorozat fénypontjaként az RSK immár második alkalommal adja át az Aranypánt-díjat annak a hétköznapi roma hősnek, aki az olvasóktól a legtöbb szavazatot kapja. A díj elnevezése Kovács József Hontalan költőtől származik, aki 1991-es, Ismeretlen cigány ének című kötetének előszavában írja:
„Vallom és vállalom, hogy rajtam két aranypánt van: az egyik a magyar kultúra, a másik a cigányságom. Egyikről sem óhajtok lemondani.”
Az RSK által közzétett felhívásra rengeteg jelölés érkezett. Ezekből 12 civil szervezet segítségével 10 jelöltet választottak ki. Olyan cigány emberek életpályáját adjuk közre, akik szűkebb közösségük szerint naggyá teszik Magyarországot. Teljes cikk itt.
