A kórházi ellátásra szorulók
több mint fele baj esetén olyan helyre kerül, ahol az ellátásához nincsenek meg a feltételek – derül ki az ÁNTSZ belső vizsgálatából. Mind gyakrabban kerülnek a bíróság elé is ügyek amiatt, mert az intézmény úgy látta el a beteget, hogy közben nem volt hozzá megfelelő eszköze, vagy szakorvosa.
Egy hatósági vizsgálat szerint Magyarországon nincs olyan kórház, amely megfelelne a gyógyítás minimális szakmai feltételeinek – erre utaltak az elmúlt napokban több egészségügyi konferencián is az előadók. Az ÁNTSZ eddig egyetlen intézményt sem záratott be, de nem is hozta nyilvánosságra az ellenőrzés eredményét.A jelenleg érvényes szabályok szerint a fekvőbeteg-ellátó osztályok kétharmada nem felel meg a minimális feltételeknek sem. A száz vizsgált szolgáltató közül huszonkettő – összesen 149 szakmában – nem tudja biztosítani sem a közegészségügyi, sem a szakmai feltételeket. Azaz ennyi helyen nincs megfelelő kézmosási, fertőtlenítési lehetőség az orvosoknak, vagy hiányoznak az ellátáshoz szükséges megfelelő eszközök. A szakhatóság adatai szerint a kórházak több mint 70 százalékában nincs kellő számú szakorvos, illetve szakdolgozó.Kérdésünkre az ÁNTSZ a vizsgálat tényét elismerte, de a részletekről, illetve arról, hogy a vizsgálat eredményeinek ismeretében mit tett a betegek biztonságos ellátásáért, csak annyit közölt: egyelőre az adatokat elemzik.– Magyarországon csuktak már be kórházi osztályt – emlékeztet Falus Ferenc egykori tiszti főorvos. 2009-ben éppen az ő hivatali ideje alatt történt ez, mert a kalocsai kórház gyermekosztályán nem tudták garantálni a betegek biztonságos ellátását.
fotó: Reviczky Zsolt
Az ellátási minimumfeltételekről, amelyek hiánya a betegeket veszélyezteti, 1995-ben alkottak először jogszabályt. Ezért is jelentett csapást az egészségügyre, amikor az ÁNTSZ kötelezettsége ellenére évekkel ezelőtt felhagyott a feltételek ellenőrzésével. Paller Judit akkori megbízott tiszti főorvos 2012-ben egy szakmai konferencián bejelentette: az ÁNTSZ tapasztalatai is azt igazolták, hogy Magyarországon egyetlen kórház sem felel meg minden tekintetben az új minimumfeltételeknek, ezért úgy vélik, a hatósági ellenőrzések és az engedélyek megvonása előtt módosítani kellene a rendeletet. A Medicalonline-nak adott nyilatkozatában még azt is hozzátette: „Bár a rendeleten tovább dolgoznak a szakemberek, a hatályát nem függesztik föl, mi viszont egyelőre nem ellenőrzünk. Vagyis nem kell meglépni a jelenleg érvényes mércét ahhoz, hogy megmaradjon az intézmények működési engedélye.”
hirdetésÍgy jutottunk el szinte észrevétlenül odáig, hogy ma a száz szolgáltatóból harminckettőnél nincsenek meg az elvárt közegészségügyi feltételek, azaz penészesek a falak, nincs tiszta textília, lejárt sterilitású anyagokkal dolgoznak. Az intenzív és a sürgősségi ellátóhelyek közül pedig minden ötödiknek vannak meg az eszközei a biztonságos ellátáshoz.– Megszűnt a lehetősége is, hogy a tisztiorvosi szolgálat garanciát adjon az ellátás biztonságára – állítja Falus Ferenc. Aki szerint az ÁNTSZ-nek az lenne a feladata, hogy „karókkal jelölje ki azt az utat” a szolgáltatóknak, amelyeket a jogszabályok előírnak, és amelyekből nincs engedmény. Ez az eredménye annak, ha az állam nagy megértéssel ellenőrzi a saját tulajdonú kórházaiban önmaga mulasztásait.Simon Tamás ügyvéd két sajátos aspektusára is rámutat e problémának, egyrészt amennyiben tudatosul a bíróságokban, hogy a honi kórházak a feltélek hiány miatt alkalmatlanok a gyógyításra, az radikálisan röviditheti a kártérítési pereket. Könnyen ki fogják mondani annak a felelősségét, aki olyan tevékenységet végzett, aminek nem voltak meg a jogszabályban előírt feltételei. Erre nyilvánvalóan gyorsan reagálnának majd a biztosítótársaságok is, hiszen az ő kockázatvállalásukkal kötött kórházi felelősségbiztosítások lényeges eleme, hogy a kórház csak olyan tevénységet végezhet, amelyhez meg vannak a szakmai feltételek. Most ugyanis valamiért az terjedt el, az él a bírók fejében, hogy a szakmai feltételek megléte vagy hiánya a közigazgatásra, legfeljebb az ÁNTSZ-re tartozik, s nem pedig a szakmai felelősség körébe.Ábrahám László műhibaperekkel foglalkozó ügyvéd praxisában több olyan eset van, amikor a megfelelő kórházi feltételek hiánya miatt szenvedett súlyos károsodást a beteg. Köztük említi annak a törött csontú férfinak az esetét, akinek a megműtéséhez nem volt megfelelő csavar. Így amikor a gyógyulás után a szakmai szabályai szerint az orvosok nekiláttak eltávolítani lábából a fémeket, az beletörött a csontba. A beteg azóta sem tudja a lábát normálisan használni, sántít, állandó fájdalom gyötri, ám a perben a bíróság még csak nem is vizsgálta, hogy megvoltak-e az ellátásához a szakmai feltételek a kórházban. Sőt a férfi a műhibapert is elvesztett, így a perköltséget is rajta hajtották be.Az ügyvéd szerint a sürgősségi ellátóhelyeken is gyakoriak a szakorvoshiányból származó bajok. Példaként hozza azt a dél-alföldi esetet, amikor egy hasfájásra panaszkodó terhes nőhöz három órán át nem tudtak szülészt hívni. A ott lévő orvosok gyomorrontásnak vélelmezték a tüneteket, végül amikor előkerült egy szakorvos, azonnal császármetszést hajtott végre, de az asszony meghalt. A nő 75 éves szülei Németországból jöttek haza azért, hogy a babát felneveljék. A kártérítési per során végül hatmillió forintot ítéltek meg, de a büntetőeljárást a bíróság megszüntette.
Ábrahám László szerint a bíróságok ma még figyelembe veszik, hogy az egészségügy állapota olyan, amilyen. Elnézik, hogy indokolt esetben sem küldik tovább a beteget olyan helyre, ahol van eszköz, és megkaphatná a rendes ellátást. Sok a fertőzésből adódó műhibaper, és szinte soha nem szankcionálják, ha a kórház nem különíti el a fertőző beteget, nem kap kell kellő hangsúlyt a perben, ha a kórház nem különíti el az ilyen beteget.Tízes nagyságrendben vannak olyan perek folyamatban, amelyekben a műtéti beavatkozás során hozzá nem értés miatt, súlyos egészségkárosodást okoztak a szülő asszonyoknak. Csak azért mert a szülész nem hívott szükség esetén más szakorvost, például sebészt pácienséhez.
Danó Anna
nol.hu
