Az áldozatok hozzátartozóinak a
szlovák kormány az áldozatoknak együtt a lehető legmagasabb, 67 millió koronás (ma nagyjából 700 millió forintos kártérítést) ítélte meg. Hárman panasszal éltek a műszaki hibát kizáró jelentéssel szemben, de ezeket az ügyészség 2006 októberében elutasította.
Ugyanekkor a TA 3 szlovák tévécsatorna oknyomozásából kiderült, mégsem állítható biztosan, hogy a balesetben ne játszott volna szerepet műszaki hiba. Az AN-24-es utoljára hat évvel a baleset előtt esett át nagyjavításon – az előírt 5 év helyett. A szlovák légierő azonban engedélyezte a gép használatát, mert az ellenőrzéseken nem találtak problémákat. Az ügyészség is ezért nem vette figyelembe a szervizelés elmaradását.
Kopjafák a tíz évvel ezelőtt életüket vesztettek emlékére Hejcén
A balesetben viszont fontos szerepe lehetett a gép átalakításának: 1999-ben amerikai műszerekkel újították fel az orosz gyártmányú repülőt, a folyamatba viszont nem vonták be a gyártót. Repülési szakértők nem tartják kizártnak, hogy ezek valamelyike mondta fel a szolgálatot, vagy zavar támadt az eredeti és az új műszerek között.
A légierőnél is számba vették ezt az eshetőséget, ezért kivonták a másik An-24-es gépet is. De a felvetéssel ennél többet nem foglalkoztak. Így sokak szerint mindmáig nem derült fény az igazságra, vagyis a felújítás és a típus hibájára.
A pilótahibát sokan elvetik, magyar szakértők szerint érthetetlen, hogy a közelkörzeti irányítás miért nem jelezte az útirányt a repülőnek. Ugyan látás szerint (szakszóval vizuális tájékozódással) repültek, de NOTAM információkat akkor is közölni kellett volna a pilótákkal. Ezek közé olyan jelzések tartoznak, mint például az, hogy megváltoztak az időjárási körülmények, vagy a megváltoztatott útvonalon veszélyt jelentő domborzati elemek lehetnek. Olyanok, mint a Borsó-hegy. Ezért többen úgy gondolják, ha a pilóta hibázott, akkor az irányítás is. index.hu
