Kormányhivatalhoz írt beadványban
támadtuk meg Miskolc 2015. évi szociális rendeletét, amelynek a lakásfenntartási támogatásról szóló rendelkezései az igazán rászorultakat zárják ki e támogatási formából.
A kormány szegénységellenes politikájának részeként 2015. március 1-jétől az önkormányzatok saját hatáskörükben dönthetik el, folyósítanak-e támogatást a lakhatási problémákkal küzdő háztartásoknak. A korábbi, törvényileg garantált lakásfenntartási támogatás kiterjedtsége és univerzalitása folytán, illetve a magyar lakásszegénységi helyzet okán különösen nagy jelentőségű támogatási forma volt. Az önkormányzat hatáskörébe utalással a támogatási forma esetlegessé vált. Problémás továbbá, hogy míg a korábbi, normatív támogatás 90%-át az állami költségvetés állta, addig az új rendszerben a költség többnyire teljes körben az önkormányzati költségvetést terheli, tehát az esetlegessé vált támogatási forma az egyébként is rosszabb anyagi helyzetű önkormányzatok számára szinte lehetetlenné vált. Azzal, hogy az új szabályozás az önkormányzatokra bízza, akarnak-e saját forrásból lakásfenntartási támogatást nyújtani a lakosaiknak, sőt, a minimális állami támogatást sem kötelesek erre a célra fordítani, még azon önkormányzatok sem váltak érdekeltekké abban, hogy segítsenek a családjaiknak, akik esetleg anyagilag megtehetnék. Sőt, kifejezetten ellenérdekeltekké tette őket a nem kötelező jelleg és a szegény családok beköltözésétől való félelem amellett, hogy a segélyezés helyi hatáskörbe utalásával a rászorulók még kiszolgáltatottabbá váltak a helyi hatalmi viszonyoknak, önkényeskedésnek.
Nem véletlen, hogy az önkormányzatok különböző szűkítő feltételekkel és csökkentett mértékű támogatással vezetik be a lakásfenntartási támogatást – ha egyáltalán rendelkeznek róla. A szűkítő feltételek között vannak, amelyek a fenti okkal magyarázhatóak, ám vannak olyanok is, amelyek pontosan a támogatás céljának ellentmondva, diszkriminatív módon határozzák meg a követelményeket. A lakásfenntartási támogatás lényegét tekintve ugyanis a szociálisan rászorult állampolgároknak nyújt hozzájárulást az általuk lakott lakás vagy helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.
Ehhez képest Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015.(II.10.) számú, a települési támogatás és az önkormányzat által nyújtott egyéb szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelete pontosan azokat zárja ki a kérelmezők köréből, akiket elsősorban célozni hivatott a támogatási forma, vagyis a szociálisan leginkább rászorulókat: a szociális bérlakások bérlőit, a kis alapterületű lakásban sokan lakókat, és a rendezett lakókörnyezetet gyakran anyagi okból megteremteni képteleneket.
Álláspontunk szerint annak ellenére, hogy az önkormányzat nem köteles lakásfenntartási támogatást nyújtani, amennyiben mégis ilyen szociális ellátási formát helyi rendeletében szabályoz, azt nem teheti törvénnyel, Alaptörvénnyel ellentétes, diszkriminatív módon. A legszegényebbeket kizáró feltételek persze közvetetten a cigány származásúakat aránytalanul sújtják, hiszen ők felülreprezentáltak ebben a körben.
Szerintünk a rendelet közgyűlési vitájából is világosan kiderül, hogy a képviselő-testület a miskolci szegény (szociális bérlakásokban lakó) cigányokat akarta megfosztani a szabályozással a lakásfenntartási támogatás lehetőségétől, és ezzel is – hasonlóan a Kúria által megsemmisített 2014. májusi lakásrendeletmódosításhoz – elérni azt, hogy minél több roma költözzön el Miskolcról.
A Rendelettel elérni kívánt cél tehát illeszkedik abba a Miskolcon a helyi romák ellen zajló több éves önkormányzati rendeletalkotási és hatósági gyakorlatból összeálló „programba”, amelynek szinte minden eleméről kimondta már az alapjogvédelem valamely legmagasabb szintű hazai szereplője, hogy alapjogellenes és alaptörvénysértő (ld. a miskolci lakásrendelet-módosítás megsemmisítéséről szóló Kúria határozatot, az Alapvető Jogok Biztosának 2015. júniusi jelentését a jóléti razziákról és a kilakoltatásokról, az Egyenlő Bánásmód Hatóság határozatát a Számozott utcákon zajló telepfelszámolásról).
A Kormányhivatal válaszolt beadványunkra. Eszerint átfogó ellenőrzés keretében vizsgálják a törvény-módosítások miatt megalkotott helyi szociális rendeleteket vagy azok módosításait. E vizsgálat keretében, a TASZ beadványában foglaltakat érintően is – szakmai konzultációt folytatnak Miskolc jegyzőjével a szükséges módosítások érdekében. Ennek eredményéről ill. esetleg szükségesség váló törvényességi intézkedésekről tájékoztatni fognak bennünket. Mi pedig olvasóinkat.
Beadványunkat itt olvashatja.
http://tasz.hu/romaprogram/miskolcon-meg-szocialis-rendelet-szegenyeket-diszkriminalja
