Kösz Orbán. Hogy érinthetné a mini-Schengen a magyarokat?

A határellenőrzés bevezetése esetén több időt kéne a határokon tölteni, ez leginkább azoknak rossz hír, akik naponta ingáznak Ausztriába, Szlovákiába. A magyar foglalkoztatottak 2,1 százaléka ingázik vagy költözik átmenetileg, legfeljebb 1 évre külföldre munkavállalás céljából, legtöbben Ausztriába ingáznak (83 százalék), de Pest és Zala megyéből is járnak a szomszédba dolgozni. Nekik biztos nagy érvágás, hogy formális határátlépésen, ellenőrzésen kell átesniük. Az ingázók 70 százaléka férfi, 5 százalékuk 40 évesnél fiatalabb. Az ő elégedetlenségük csapódna le mini-Schengen bevezetésével valakin – vagy a kormányon, vagy az EU-n. A KSH adatai szerint a magyar települések 42 százalékában él olyan, aki Ausztriában vállal munkát. Az ingázók közül 48 százalék végzett szakiskolát, szakmunkásképzőt, egyharmaduk érettségizett, tizede diplomás, és 7 százalékuk csak nyolc általánost tud felmutatni. A trend az, hogy egyre nő a közép- és felsőfokú végzettségű ingázók aránya – de ők is inkább alacsonyabb végzettséghez kötött munkákhoz jutnak. Kérdés, hogy egy ilyen határprocedúra hatására hányan mondanának le az ingázásról.