Szétlopták az állami erdészeteket a KEHI szerint

A KEHI szerint az államnak az erdőterületekből több mint kétszázszor nagyobb bevétele származott volna, ha haszonbérbe adta volna, mint az elmúlt két évtizedben – tehát a Fidesz és az MSZP-kormányok alatt egyaránt – működtetett rendszerből.
A vizsgálat az összesen mintegy 1 millió hektáros állami tulajdonú területen gazdálkodó,
évente összesen mintegy 22 erdészet közül 6 társaság, a Bakonyerdő Zrt., az Egererdő Zrt., a Verga Zrt., a Mecsekerdő Zrt., a SEFAG Zrt. és a Zalaerdő Zrt. 2010 és 2013 közötti gazdálkodására terjedt ki.
Az összefoglaló szerint az ellenőrzött időszakban az erdészetek gazdálkodását szabályozatlanság, a versenyeztetés mellőzése, a tulajdonosi érdekek háttérbe szorulása, átláthatatlan gazdálkodás és a kontroll hiánya jellemezte. A 22 erdészet 94 milliárd forint nettó árbevétel mellett alig 2,8 milliárdos hasznot tudott kitermelni.
A KEHI szerint az ellenőrzött erdészetek eredménye annak ellenére volt ilyen alacsony, hogy a tulajdonosnak, vagyis az államnak alig kellett díjat fizetniük, és közben összesen több mint 1,7 Mrd Ft agrártámogatásban részesültek.
Volt olyan cég, ahol a bevételek 48 százalékát elvitték a vállalatvezetési kölségek.
Az erdészeti vezérigazgatók részére átlagosan évente 8,4 millió forintos prémiumot fizettek, de volt olyan erdészet, ahol 2013-ban 11 millió volt az év végi plusz pénz.
A Zalaerdő Zrt. esetében az erdőgazdálkodási költségeket az is növelte, hogy 2012-ig egyes vállalkozóknak a fakitermelési díjon felül összesen mintegy nettó 406 millió Ft „díjprémiumot” is fizetett a munka megfelelő határidőben, minőségben és mennyiségben való elvégzéséért, ami azonban egyébként is a vállalkozó szerződéses kötelezettsége lett volna.
Az erdészetek rendszeresen vállalkozóknak adták bérbe az általuk beszerzett gépeket, sőt a Zalaerdő Zrt. már a beszerzést is a vállalkozók igényeihez igazította. Három év alatt összesen 510 millió forint értékben megvásárolt 9 új gépet, de azokat már a beszerzéskor bérbe adta.
Az ésszerűtlen gazdálkodásra hozott példa szerint az Egererdő Zrt. az ellenőrzött időszakban a Szalajka-völgyben található szilvásváradi pisztráng tenyésztésére szolgáló tavakat a hozzá tartozó épületekkel és gépekkel évi nettó 800 000 forintos bérleti díj ellenében adta bérbe egy, a létesítményt már 1990 óta bérlő vállalkozásnak, amelynek éves nettó árbevétele mintegy 65 millió forint, eredménye pedig mintegy 8 millió volt ebben az időszakban.
A cégek a lakossági árnál 1300-2200 forinttal olcsóbban adták az erőműveknek, jóllehet ott még a szállítási költséget sem számolták fel. A SEFAG Zrt. és a Mecsekerdő Zrt. a tűzifa mellet aprítékot, ipari tüzelőanyagot is értékesített erőművek számára. Az apríték egy részét azonban úgy értékesítették, hogy az alapanyagot először egy vállalkozásnak eladták, majd a kész aprítékot visszavásárolták, és azt adták tovább az erőműnek. A SEFAG Zrt. így mintegy 150 millió, a Mecsekerdő Zrt. pedig mintegy 15 millió bevételtől esett el. index.hu