Az ügyben ügyvédi iroda
mellett érintett a pénzintézet egy tisztviselője, értékbecslő és a fiktív munkahelyi igazolásokat kiadó személy. A jogszabályi lehetőségeket kihasználva az elkövetők szervezetten, összehangoltan, együttműködve és rendszeres haszonszerzésre törekedve bonyolították le a hitelfelvételeket. Az adásvételi szerződések magasabb vételárról szóltak a ténylegesnél, a tényleges vételár feletti részen pedig osztoztak.
A valótlan igazolások segítségével megszerzett lakásokat a beköltözők többnyire teljesen lelakták. Az OTP-t 750 millió, ugyanakkor az államot 170 millió forint kár érte írja a mai Északmagyar
