Biztosan akarja-e tudni az ember, hogy mi lesz ennek a vége, vagy inkább mégsem

A jövővel kapcsolatos kérdések között mára letagadhatatlanul ott van, hogy a magyar diplomácia szerepvállalása hogyan befolyásolhatja hazánk sorsát. A külügyekben paradigmaváltásnak lehetünk a tanúi: a diplomáciáról eddig általánosságban azt gondolhattuk, hogy a feladata – a magyar érdek szem előtt tartásával – a konfliktusok elsimítása, a nemzetközi kapcsolatok erősítése. A karakteres külpolitika feltehetően lehet békés, ébreszthet tiszteletet, szerezhet befolyást és nemzetközi tekintélyt a jó megoldások következetes, ám csendes keresésével is.
A magyar külügyminiszter mostani szerepvállalásával láthatóan nem ezt az utat járja. Nem nagyon érthető, miért ő mondja el a senkit sem kímélő mondatokat, meglehet nem fel-, hanem leértékelve a külügyminiszter szavainak súlyát. És hogy miért csak ezeket a szavakat tartja alkalmasnak a magyar álláspont megvilágítására. Honnan nézve látszana úgy, hogy segít a kíméletlen beszéd bármit megoldani, növeli a jó hírünket a világban.
írja  Bujdos szerkesztő a boon.hu oldalon