Egyre több tudományos kutatás igazolja, hogy az ételallergia divatjelenséggé lett, és sokkal több
ember tartja allergiásnak magát, mint amennyien valójában azok.
Durván túlbecsüljük az ételallergiát
Az Allergy szaklapban megjelent tanulmány szerint, míg a szülők 34%-a állítja a gyermekéről, hogy
ételallergiában szenved, addig a klinikailag kimutatható ételallergiás gyermekek aránya csupán öt
százalék – írja a Receptneked.hu.
És ez nem az egyetlen tanulmány. Neves szaklapokban megjelent kutatások sora bizonyítja, hogy az
öndiagnózis rendkívül félrevezető lehet. Többek között német és angol tanulmányok sora bizonyítja,
hogy a vélt ételallergiások közül csak nagyjából minden tizedik érzékeny valamilyen élelmiszerre. Az
ételallergia egyértelműen divat lett.
Marketingfogás lenne?
Ma már boltok százai foglalkoznak kifejezetten az élelmiszerallergiásokkal, és a nagy áruházláncok
polcain is egyre több a termék az ételallergiások számára. Az allergénmentes élelmiszerek forgalma
két számjegyű növekedést mutat, és Nagy-Britanniában csak a gluténmentes élelmiszerek
százmilliárd forintos piacot jelentenek. De valóban ennyi allergiás lenne?
A kutatások szerint a felnőttek nagyjából 1százaléka szenved lisztérzékenységben, a tejre pedig a
felnőtt lakosság 0,1-0,5 százaléka allergiás. Gyermekeknél kicsit magasabb az arány. Egy éves korig a
csecsemők 2-3%-a szenved valamilyen ételallergiában.
A valóban ételallergiások száma tehát igen alacsony és nem is mutat dinamikus növekedést. Más a
helyzet az étel-érzékenység esetében, ami egy sokkal nehezebben megfogható fogalom, és
lényegesen nehezebben is diagnosztizálható. Sőt, az Amerikai Allergia és Asztma Társaság szerint
nem is létezik megbízható diagnosztikai módszer.
Csak azt hisszük
Peter Gibson ausztráliai gasztroentrológus professzor érdekes kísérletet végzett. Glutén-, de nem
lisztérzékeny embereknek adott gluténmentes- és magas gluténtartalmú ételeket. Az étrend
gluténtartalmától függetlenül, a kísérletben résztvevők állapotuk romlásáról számoltak be.
Az eredményeket az egyik legnevesebb szaklapban is publikálta, és következtetésében utalt rá, hogy
olyan betegség, mint glutén-érzékenység önmagában talán nem is létezik.
Egy neves szakíró ennél is tovább ment. Michael Pollak szerint, a gluténmentes diéta, a
lisztérzékenyeket leszámítva, ma inkább egy hóbort:
„Ez egyfajta társadalmi járvány. Egyre több ember beszél róla, de a valóságban keveseknek van
szüksége gluténmentes diétára. Ráadásul a glutén-mentes élelmiszerek jelentős része erősen
feldolgozott élelmiszer, igen sok mesterséges anyaggal, például xantán gumival. Én ezeket nem
szívesen enném meg.”
Tejérzékenység vagy tejhiány?
Hasonló a helyzet a laktózérzékenység esetében is. Egy brit felmérés szerint, a 44 százaléka azoknak,
akik laktózérzékenynek tartják magukat, valójában soha nem vizsgáltatta meg magát, és csak
újságcikkek és internetes források alapján álltak át tejmentes diétára. Ez pedig komoly probléma.
Ian Givens a Reading-i Egyetem professzora szerint a foszfor és kalciumbevitelünk 60%-a
tejtermékekből származik: ”Ha ezt kiiktatjuk, az csontfejlődési rendellenességeket eredményezhet.”
Ráadásul, a kalcium csökkenti a cukorbetegség, de a keringési és egyes daganatos megbetegedések
kockázatát is. http://receptneked.hu/