Az ápolási díj emelésének elmaradásáról azonnali kérdést, a munkahelyi balesetek számának emelkedése ügyében kérdést tett fel hétfőn a parlamentben a miskolci Gúr Nándor szocialista országgyűlés képviselő.
Az ápolási díjakkal kapcsolatban elmondta: a Fidesz a 2010-es kampányában olyan ígéreteket fogalmazott meg (például 10 év, 1 millió új munkahely), amelyeket azóta sem tartott be. Megígérték például, hogy az ápolási díj mértéke eléri majd a minimálbér szintjét, ám csakúgy, mint a többi ígéret, ez sem teljesült: 2015-ben ugyanannyi a díj, mint amennyi 2010-ben volt. Megkérdezte, hogy a kormányzat „mikor fejezi be végre a hazudozást”, s mikor váltja be az ígéreteit.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára erre azt válaszolta: nem igaz, hogy becsapták az embereket, mert ha becsapták volna, akkor a választók többsége vajon miért szavazott volna 2014-ben ismét a Fideszre? A konkrét üggyel kapcsolatban azt mondta, hogy az ápolási díjban részesülők csaknem fele emelt vagy kiemelt összegű ápolási díjat kap, utóbbit pedig a Fidesz-KDNP vezette be. Arról viszont egy szót sem szólt, hogy – ígéretüket ellenére – miért nem emelték a minimálbér szintjére az alapdíjat.
Viszontválaszában Gúr rámutatott: 2014-ben „az újabb hazugságokkal” tudták ismét megtéveszteni a választókat, „ám előbb-utóbb kijózanodik a nép”. Mert például az, amit foglalkoztatás-bővítésnek mondanak, szintén hazug sikerpropaganda, hiszen a közfoglalkoztatási dömpinggel (ahol csökkentett bérek mellett végeztetnek az emberekkel – az esetek többségében – értelmetlen munkát) és azzal igyekeznek elfogadhatóbb képet festeni a teljesítményükről, hogy például azokat is beleszámolják a foglalkoztatási statisztikáikba akik nem is Magyarországon, hanem külföldön dolgoznak. „Ez az Önök politikája! A hazug politika, a hazugság politikája, a becsapás politikája” – jelentette ki.
A miskolci szocialista politikus Egyre több a munkahelyi baleset, egyre több a kiszolgáltatott munkavállaló, egyre kevesebbet ér az emberi élet? címmel Czomba Sándortól, a Nemzetgazdasági Miniszétrium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárától is kérdezett.
Elmondta: a munkabalesetek száma Magyarországon tavaly 14 százalékkal nőtt. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint tavaly 19 .661 munkahelyi baleset volt, ebből 78 halálos. A legtöbb munkahelyi balesetet 35–45 év közötti férfi szenvedi el, míg a legtöbb halállal végződő munkabaleset a 44–54 év közötti férfiakat érinti.
Ugyanakkor nemcsak az építőipar számít veszélyesnek: az irodai dolgozó vagy az árufeltöltő is szenvedhet olyan egészségkárosodást, ami élete végéig megváltoztatja az életminőségét. Ma Magyarországon a munkáltatók által kötött felelősségbiztosítások száma 3-4 százalék körül mozoghat, ami rendkívül csekély arány. Hogy lehet az, hogy míg a gépjárművekre is kötelező felelősségbiztosítást kötni, a dolgozók esetében nem? – kérdezte, emlékeztetve arra, hogy mindez közel 4 millió munkavállalót érinthet Magyarországon. De megkérdezte azt is, hogy a munkavédelmi szabályok szigorúbb betartatásával a munkaügyi kormányzat miért nem járul hozzá a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentéséhez? Miért nem lépnek fel eredményesebben a munkahelyi balesetek megelőzése érdekében? A kormányzati intézkedésekből úgy tűnik, hogy nincs értéke Magyarországon az emberi életnek, miért hagyják, hogy így legyen?
Czomba államtitkár minderre ugyanazt a produkciót tudta nyújtani, amit éppen két hete nyújott a dolgozói jogsértések ügyében adott válaszában. Akkor – szintén Gúr Nándor kérdésére – előadta, hogy szerinte azért nőtt a dolgozói jogsértések száma, mert a hatóságok jól végzik a munkájukat. A hatóságoknak ugyanis az a trükkjük, hogy oda mennek ellenőrizni, ahol leginkább vélelmezhető a jogsértés.
Most a munkahelyi balesetek számának növekedése ügyében – hasonló logikán – Czomba arra jutott, hogy azért több a munkahelyi baleset, mert többen dolgoznak.
