Az Eurostat által közöl adatok szerint 2008
és 2013 között a környező országokkal (Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia) összehasonlítva csak nálunk és Romániában csökkentek az oktatásra fordított kiadások nominális értékben. Az egészségügy területén kissé jobban állunk, mivel a nyolc ország közül ötödik helyen vagyunk, mert nominálisan legalább emelkedtek a kiadások.
Szakmai értelemben tehát indokolt hozzányúlni mindkét rendszerhez, különösképpen azért, mert lemaradásunk a versenytársainkhoz viszonyítva ezeken a területeken könnyen a teljes versenyképességünkre is fokozottan negatív hatással lesz.
Politikai értelemben jóval nehezebb a kérdés. Amennyiben ugyanennyi pénzből akarják megoldani a két terület finanszírozását, mint most, akkor a hátrányunk növekedni fog. 2013-hoz viszonyítva a 2016-os költségvetésben az egészségügy, az oktatás területén szinte minden dimenzió szerint kisebb arányban állnak rendelkezésre pénzek. Azaz csak a belső átcsoportosításokkal, belső struktúrák mozgatásával lehet a hatékonyságon javítani. Ez pedig azokon a helyeken, ahonnan kapacitásokat visznek át szakmailag erősebb központokba, ott feltétlenül politikai problémát jelent majd. És, ahogy az ajkai időközi választással kapcsolatban láttuk, egy kórház ügy (Tapolca) egy képviselői mandátum sorsát is eldöntheti.
A jolly joker
A kormányok számára a bürokrácia csökkentése mindig a jolly joker. Ezen a területen jól hangzó célokat lehet kijelölni, azokat viszonylag nehezen lehet számon kérni, és elvileg minimális a konfliktus esélye. A bürokrácia csökkentés 2006-tól kezdve szinte folyamatos eleme a magyar kormányzati politikáknak. A hét évvel ezelőtt indult „Üzletre hangolva” programnak az volt a célja, hogy a GDP 4,5-6,7 százalékát kitevő bürokratikus terheket 3,5 százalékra kellene csökkenteni.
Az Orbán-kormány is hasonló vehemenciával állt neki a bürokrácia lefaragásának, mert számításaik szerint a kormányváltáskor már a GDP 10,5 százalékát tették ki az adminisztrációs terhek. Ugyanakkor a most készülő kormányzati akciónak is ez lesz az egyik hangsúlyos pillére az OECD jelentésben megfogalmazottak alapján.
Látványos politikai hozadéka nyilván kevés lesz ezeknek az intézkedéseknek. Sőt, számos ponton a bürokrácia leépítése éppen a Fidesz által eddig preferált „erős, ellenőrző, beavatkozó állam”-felfogás ellenében történhet meg – írja a Policy Agenda.
