Magányos ragadozók, átépítések és úgy
általában kihalt állatkert fogadott minket Miskolcon. Néhány dolog miatt azonban mégis erősen ajánlom, hogy meglátogassátok a Miskolc Zoo-t. Íme a pro és kontra érvek:
- Különleges erdei környezet 🙂
Ha a Fővárosi Állatkerttel kellene összehasonlítanom a Miskolc Zoo természeti környezetét, úgy fogalmaznék: ég és föld.
A budapestivel ellentétben itt nem a város közepén van az állatkert, hanem egy erdőben. Ebből adódik, hogy nyomát sem találjátok betondzsungelnek, a Miskolci Állatkert ilyen szempontból sokkal inkább a Budakeszi Vadasparkra hasonlít.
A különleges erdei környezetben mintegy 120 állatfajt mutatnak be.
- Kihalt állatkert 🙂
Hogy miért volt kihalt az állatkert, annak nagyon egyszerű az oka.
Nem hétvégén látogattuk meg a Miskolc Zoo-t, hanem egy hétfői napon. Rajtunk kívül csak 3-4 látogató lehetett az egész vadaspark területén, így nem kellett kisgyerekek hadával megküzdeni, hogy mi is láthassuk az érdekesebb állatokat.
- Zajos munkálatok 🙁
A vadaspark egész területén szinte csak munkásokat láttunk, akik vagy az állatkert átépítésén dolgoztak, vagy karbantartási feladatokat végeztek. Bevallom, kicsit idegesítő volt, hogy sétánk elején a szemétszállító traktor (legalábbis a hangja olyan volt) szinte lépésről lépésre követett minket.
De hát valamikor ezt a munkát is el kell végezni, ugye.
- Kihalt kifutók 🙁
A látogatók hiányának örültem, a kifutókról hiányzó állatoknak azonban már kevésbé. Több lakatlan, sőt gazos kifutót láttunk. Máshol pedig egyszerűen csak elbújtak előlünk, vagy visszahúzódtak beltéri kifutórészükbe.
- Magányos ragadozók 🙁
Sokáig néztük az egy szem farkast, hátha előjön falkája többi tagja is. Lehet hogy csak alszanak, és ez az egy őrködik. De nem.
Egy ott dolgozó árulta el, hogy ahogyan a farkas, úgy a róka, a tigris, a hiúz és a leopárd is magányos.
Megtudtuk ugyanis, hogy – habár a Miskolc Zoo is részt vesz nemzetközi tenyészprogramokban – nagyon nehéz társat találni ezeknek az állatoknak. E ragadozók ugyanis csak akkor nem bántják egymást, ha életkoruk és erőnlétük is megegyezik. Ellenkező esetben megölik egymást, és nem igazán foglalkoznak azzal, hogy amúgy is kihalófélben vannak.
- Új jövevények 🙂
Vidámabb a helyzet a gyűrűsfarkú makik és a Dávid-szarvasok családjában. Márciusban gyűrűsfarkú maki ikrek született.
Órákig el tudtam volna nézni, hogyan játszanak a kicsik egymással és türelmes rokonságukkal. A két Dávid-szarvas borjú pedig áprilisban látott napvilágot, ez azért is örvendetes, mert ez a világ egyik legritkább szarvasfaja. A szabadban már sehol, és Magyarországon is csak a miskolci állatkertben láthatjátok őket.
A Miskolc Zoo egyébként sikeres évet zárt 2014-ben, mivel több mint 100 kisállat született, és 50 új állat is átköltözött más állatkertből.
- Barátságos háziállatok 🙂
Bár semmi egzotikus nincs benne, nekem mégis a legjobban a tanyaház tetszett, ahol testközelből üdvözölhettük a barátságos háziállatokat.
- Figyelmes emlékeztetők 🙂
Nagyon tetszett az állatkertben az is, hogy itt nagy hangsúlyt fektetnek az állatok iránti tisztelet kifejezésére: szoborpark őrzi a kihalt állatok emlékét. Gerald Durrell idézetei úton útfélen emlékeztetnek minket a természet- és a kihalófélben lévő állatok védelmére.
Ráadásul a rovaroknak is otthont adó Afrika-ház bejáratán ezt a kérést találtuk:
Dodó – az 1600-as években kihalt
A negatívumok ellenére összességében tehát pozitív élményekkel gazdagodva intettünk búcsút a Miskolci Állatkertnek, és a magányos vagy éppen nagycsaládos állatoknak. http://szubkult.blog.hu/2015/05/15/ezert_maganyosak_a_miskolci_vadallatok#more7457242
