Emil KaloFÖLDES-EST
Ma este a Miskolci Nemzeti Szinházban a hagyományos Földes-Est-en voltunk. Jó volt ismét földesistának érezni magunkat. A Fény/Kép/Mosoly
cimet viselő három felvonásos gazdag műsor fantasztikusan jó volt .A több mint 30 szám bemutatására még felsorolás szerűen sem vállalkozhatok . Kiemelésekre meg pláne nem. A különféle szólóhangszerek, magyar -német és angol nyelven elöadott szavalatok, nép és modern táncok, szólóénekek, kamarakórús számok, a Földes Szinpad előadása, különbözö egyvelegek összehasonlítása méltatlan lenne a szereplőkhöz. Ha és amenyiben én szinházi szakemberként, megfigyelői szerepben lettem volna jelen egészen biztos, hogy pár előadót azonnal szerződtettem volna. Profik voltak a diákok. Persze lehet, hogy közülük egy páran valóban a világot -rengető deszkákon találják meg számitásukat. Adja Isten , hogy így legyen, mert tehetségesek. A müsor rendezői közül Petrány Mihály Tanár Úrat azért emelem ki, mert hagyományszerüen a szinpadon különböző minőségében is többször szerepelt. És végül mégis elkövetem azt a hibát, hogy a két konferansziét névszerint kiemelem. Pásztor Laura és Kalanovics Zoltán produkciója egyedi, hibátlan, szellemes, lenyűgözö volt. Nem csak konferanszié, hanem egyéb szerepekben is. Kiváló páros voltak. Személyszerint csak azért nem kacagtam végig Laár András Nyúl-nyál versét, hogy oda tudjak figyelni a konferanszié szöveg környezetbe beszúrt versre.
A szenzációs finálét a dalt ismerő publikum a szereplőkkel énekelte, mi pedig „véresre” tapsoltunk tenyerünket. Várjuk a következő Földes-Estet 2016 tavaszán.
