Leginkább panasznap volt az Európai Roma Platform most véget ért tanácskozása – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden Brüsszelben a magyar közmédiának adott nyilatkozatában.
Mint mondta, az eszmecserén a civil szervezetek képviselői nagyrészt azt tették szóvá a megjelent politikusoknak, hogy a romák helyzete továbbra is rossz. Arról viszont nagyon kevés szót hallott, hogy mit jelent a szociális területen, a munkaügyben és az oktatás terén a felzárkózás.
„Nem vagyok nagyon optimista, látok egyfajta egy helyben topogást” – fogalmazott Balog Zoltán. Emlékeztetett arra, hogy négy évvel ezelőtt magyar kezdeményezés nyomán fogadták el az európai roma keretstratégiát, amely a lakhatás, a tanulás, a foglalkoztatás és az egészség ügyét, az ezzel kapcsolatos teendőket helyezte a középpontba.
„Az antidiszkrimináció, az emberi jogi rész ott van a papíron, azt csak be kell tartani” – tette hozzá a miniszter. Szerinte most ismét az hallható, hogy a gondok emberi jogi kérdést képeznek.
A konferencián – mondta – sok szó esett a szegregáció elleni küzdelem szükségességéről, amit ugyan ő is fontosnak nevezett, de a prioritásokat illetően a konferencián nyert benyomásairól szólva nem titkolta ellenvéleményét.
„Azt a veszélyt látom, hogy két lépést teszünk előre, egyet hátra” – jegyezte meg, hangot adva azon álláspontjának, hogy igenis a munka és a tanulás témáját kell előtérbe állítani. Ez – mondta – a jogegyenlőségi téma kezelését is könnyítené, hiszen sokkal könnyebb érvelni a diszkrimináció ellen, ha például jól képzett roma szenved el munkapiaci hátrányos megkülönböztetést.
„Amíg képzetlenek az emberek, addig marad a közfoglalkoztatás, ami nagyon fontos dolog, de az előszobája kellene, hogy legyen annak, hogy továbbmenjenek a szabad munkaerőpiacra” – hangsúlyozta Balog Zoltán.
A magyarországi helyzetről szólva azt emelte ki, hogy az oktatás terén valóban van nagyon sok a tennivaló. Szerinte az, hogy az állam a saját kezébe vette az iskolákat, nagyobb esélyt ad országos felzárkóztató programok indítására.
Újságírói kérdésre a miskolci romák ügyében kialakult konfliktusról szólva Balog Zoltán az érintett feleket – a városvezetést, a romák képviselőit, illetve a közvetítő civil szervezetet – arra buzdította, hogy egymás közt beszéljék meg és rendezzék a helyzetet. Hozzátette azonban, hogy ha van igény kormányzati segítségre, akkor „áll rendelkezésre”.
Balog Zoltán az Európai Roma Platform tanácskozása után az Európai Bizottság székházában felkereste Frans Timmermanst, az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény holland alelnökét, aki egyebek közt a minőségi jogalkotás, illetve a jogállamiság kérdéseiért felelős.
A miniszter az MTI-nek elmondta, hogy ennek a találkozónak a nagy részét szintén a romakérdésnek szentelték. Beszámolt a bizottsági alelnöknek arról, hogy Magyarországon milyen intézkedéseket hoznak a romák integrációja érdekében például az oktatás, illetve az alapjogok területén.
Timmermans – közölte Balog Zoltán – felvetette a magyarországi reklámadó ügyét, aggályosnak minősítve az eredeti tervezetet, amely megítélése szerint a versenysemlegességet csorbítva szemmel láthatóan egy meghatározott vállalkozásra kiemelt súllyal vonatkozott. A magyar miniszter tájékoztatta Timmermanst arról, hogy a szerdai kormányülésen ennek a törvénynek a módosításáról is szó lesz.
