Március elsejével lejár a rendes téli kilakoltatási moratórium, és életbe lépnek a segélyezési rendszert érintő változások is. Ennek eredményeként még több ember lakhatása kerül veszélybe és tovább súlyosbodik a magyarországi lakhatási válság – írja közleményében A Város Mindenkié csoport.
Évente sok száz embert lakoltatnak ki (csak önkormányzati lakásból évente körülbelül 600 kilakoltatás indul) rezsi- és lakbérhátralékok miatt. Eközben körülbelül 2,5 millió olyan állampolgár él az országban, akinek lakbér-, rezsi-, vagy lakáshitel-tartozása van. A lakbér- és rezsihátralékkal rendelkező családoknak nap mint nap arról kell dönteniük, hogy esznek, fűtenek, vagy lakbért fizetnek, és rendkívül alacsony jövedelmük mellett folyamatosan a hajléktalanság veszélyének vannak kitéve. A leghidegebb három téli hónapban (december 1-től február 28-ig) nem lehet senkit sem kilakoltatni – holnaptól viszont újra retteghetnek a hátralékkal rendelkező családok a végrehajtástól.
A segélyezési rendszert érintő, március elsejétől életbe lépő változások növelni fogják a szegény családok eladósodásának kockázatát, mivel olyan támogatások normatív állami finanszírozását szüntetik meg, amelyek a nagyon kevés pénzből gazdálkodó családok számára jelentettek segítséget. A lakásszegénységben élőket a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás megszűnése érinti a leginkább, melyek biztosítására ezentúl a helyi önkormányzatoknak lesz lehetőségük az ún. települési támogatások körén belül. A támogatás feltételeivel, jogosultsági körével és mértékével kapcsolatban azonban semmilyen törvényi szabályozás, így garancia sincs – ez teljes mértékben az önkormányzatok hatásköre. A segélyezési rendszer átalakítása növelni fogja a területi különbségeket, és a szegénységben élőket kiszolgáltatja a helyi döntéshozóknak. hvg.hu
