hogy ha már kutyával fut, akkor ne ő pofázzon az akkor szerzett élményiről, hanem mi. de szerintem először elmagyarázom, hogy ki vagyok, mert valszeg’ most csak a képernyőt nézitek bamba fejjel, hogy ki is nyáladzik itt éppen nektek. a válsz egyszerű: én!
najó, komolyra fogva a szót. 12 éves kan olasz vizsla vagyok, 11 éve élek eme futó családnál, tehát egy éves voltam, amikor is örökbe fogadták a cuki fejemet, egy másik gazditól. a blog írója, a Gazdi, ekkor volt 2 éves. a Gazdi Apja folyamatosan futott velem, télen meg húztam a szánkón ülő akkor- még-pici-Gazdit, meg a mégkisebbet, aki mostanság egy hülye gömbbel szórakozik. asszem futboll a neve, na a lényeg, hogy én ilyen futókutya vagyok. aztán mikor 11 lettem, azt mondta a Doktorbácsi, hogy elég volt a durva mozgásól, tessék nyugdíjba menni. én meg mondtam volna neki, hogy egy 11 éves vizsla nem lustább, mintegy 4 éves, de én félek a doktorbácsitól, mert néha belémszúr ilyen tűket, és az meg fáj, szóval inkább kussoltam. de a Gazdi azóta nem engedi, hogy húzzam a szánkót, deazért néha elvisz futni. csak mert futókutya vagyok. mellesleg télleg lassabban futok, de csak azér, hogy gazdi ne spóroljon energiát azzal, hogy én húzom. mi vagyok én, igásló? nem, inkább futókutya. na mostmá mindenki ismer, ezér’ meg mindenki boldog, szal kezdem is,
tegnap este mondta a Gazdi, hogy mehetnénk futni, mert akkor kipróbálhatja az új futóciőpőjét, Magdit. vagy Margitot. nem emlékszem a nevére. mindegy. éppen sötétedett, mi meg elindultunk a környéken, mert ilyenkor a Népkertben már sötét van, és ott vannak azok, akiktől a Gazdi fél. (én hiába mondom, hogy majd megvédem tőlük, nem hiszi el. tudatlan.) szóval mentünk, körbe-körbe, néhány utcán fel, aztán meg le, keresztbe meg össze-vissza. én bevallom, néha már fáradok a végefelé, ezért van néhány trükköm, ami hasznos lehet idős futó kutyáknak. beavatlak titeket, kedveseim.
tegnap este mondta a Gazdi, hogy mehetnénk futni, mert akkor kipróbálhatja az új futóciőpőjét, Magdit. vagy Margitot. nem emlékszem a nevére. mindegy. éppen sötétedett, mi meg elindultunk a környéken, mert ilyenkor a Népkertben már sötét van, és ott vannak azok, akiktől a Gazdi fél. (én hiába mondom, hogy majd megvédem tőlük, nem hiszi el. tudatlan.) szóval mentünk, körbe-körbe, néhány utcán fel, aztán meg le, keresztbe meg össze-vissza. én bevallom, néha már fáradok a végefelé, ezért van néhány trükköm, ami hasznos lehet idős futó kutyáknak. beavatlak titeket, kedveseim.
- először is, azzal is spórolsz energiát, ha a Gazdi mellett futsz, és nem előtte, mert akkor egyezik a tempótok, és nem kell húznod.
- ha meg akarsz állni, ne torpanj meg, és ne mutasd ki fáradságot, mert akkor úgyis továbbrángat. inkább állj meg megszagolni a füvet! ekkor látja, hogy valami fontos dolgod van. és békénhagy.
- ha vannak fák, akkor megállhasz pisilni. nem is hiszed, mennyien vannak, akik beveszik ezt a béna trükköt.
- az sem baj, ha nem kell pisilned. elég, ha felemeled a lábad. a többi már nem is érdekli.
- ha látsz egy kutyát, nyugodtan húzd oda hozzá a Gazdád, és ismerkedj vele hosszasan. ekkor hozzád se ér, nehogy megfosszon a kapcsolatoktól.
- ha szomjas vagy, de még nem adott vizet, kezdj el iszonyú mértékben nyáladzani, majd rázd meg magad. a nyál felkerül az orrodra, és kénytelen lesz vízzel lemosni. győzelem!
- arra is figyelj, hogy nehogy beégesd magad a kertekben lévő kutyáknál. azok előtt fel kell vágni, hiszen ismereteim szerint őket nem sétáltatják, te meg éppen futsz! szóval ekkor törj előre, legyen Gazdid és a közted lévő póráz feszes! emeld fel a fejed és a farkad, hegyezd a füled, még véletlenül se nézz a kerti kutyákra! lépkedj peckesen, csóváld a farkad, mutasd meg, mekkora menő vagy. ha elhagytad a kutyamentes övezetet, térj vissza a Gazdid mellé, és folytasd az energiakímélő mozgást. ne feledd: lassan futsz, tovább érsz.!
- ha hazaértél, kérd a vacsorád dupla adagját, mert megérdemled.
remélem hasznos volt ez a pár izé, és azt is remélem, hogy tetszett ez a kis nyáladzás. legközelebb is jövök! Fangio kilép. http://nagybetusfutas.blogspot.hu/
