Az biztos, hogy a gimnáziumi férőhelyek csökkentésével már rövid távon is spórolni tud a kormány, kirúghat pedagógusokat, bezárhat intézményeket. Szüdi János jogász, oktatási szakértő szerint a közoktatás államosításának éppen ez volt az egyik célja. – Az állam dönti el, hol legyen iskola az országban, hány férőhellyel működjön, és mi legyen a feladata – mutat rá, emlékeztetve arra, hogy a korábbi közoktatási törvény a megyei önkormányzatok felelősségi körébe utalta, hogy az országban mindenhol elégséges gimnáziumi férőhely legyen.
És hogy milyen eszközökkel lehet megfosztani a gyerekeket az érettségi lehetőségétől? – Azzal például, ha átlagokhoz kötik a gimnáziumba lépést, mondjuk 4,25-ös átlag alatt már nem lehet jelentkezni – véli Szüdi, aki elmondja: jelenleg 128 ezer gyerek tanul gimnáziumban, 130 ezer érettségit és szakmát adó szakközépiskolában és 54 ezer szakiskolában. – Ezt akarják megváltoztatni úgy, hogy középiskolás populáció fele kerüljön a szakképzésbe. Vagyis mindössze 60-70 ezer gyerek fog csak gimnáziumba járni – mutat rá. Szüdi szerint az állam a szakközépiskola átalakításával is tud spórolni, ha visszahozza a régi képzési rendszert, ezzel ugyanis két évfolyammal kevesebbet kell az államnak finanszíroznia.
1993 előtt a szakközépiskola négy évfolyamos volt, ebbe sűrítették be az érettségi vizsgára felkészítést és a szakmai tanulást is. Ha most újra négy évfolyamos lesz, azzal gyakorlatilag elvágják az utat a felsőoktatásba lépés elől, hiszen ha valaki négy év alatt egyszerre szakmát tanul és érettségit kap, akkor nem marad ideje nyelvvizsgát szerezni és emelt szintű érettségire készülni, márpedig a kormány a felsőoktatásba lépést is szigorítani fogja, és ezek lesznek a jövőbeni követelmények. Csak a középosztály felső szeletéhez tartozó családok kiváltsága lesz a gimnáziumi érettségi és ezzel a diplomaszerzés lehetősége. Ez a megoldás ellentétes az uniós célokkal: a tanulók 75 százaléka szerezzen érettségit, hiszen érettségi bizonyítvánnyal is lehet szakmát tanulni. nol.hu
