Az internetadó és az azzal szembeni ellenállás célkeresztbe
kerültek a reggeli külföldi újságokban. Elemzik a kialakult magyar-amerikai kapcsolatokat is, de arról is szó esik, hogy az Uniónak kell-e például szankciókat alkalmazni.
New York Times
Főleg a felzárkózó gazdaságokra nézve igaz, hogy a gazdasági növekedést, az okos telefonok elterjedését, valamint az internet hozzáférést akadályozzák azok a kormányok, amelyek emelik a számítástechnikára kivetett adókat. Ráadásul a veszteségek gyorsan növekednek. Ezt tartalmazza az a jelentés, amely egy washingtoni kutató csoport adott ki és megállapításainak időszerűségét alátámasztotta a Budapesten tartott tüntetés. Magyarország jelenleg ugyan csak 1 %-ot tesz rá a normál adószintre az információs és kommunikációs technológiában, de ez emelkedni fog az internet adó miatt. A tervezett lépés felzúdulást váltott ki az országon belül és kívül is. Az amerikai alapítvány elnöke és a felmérés társszerzője úgy fogalmazott, hogy egy dolog az, ha egy állam magasabb adóval igyekszik visszafogni a cigaretta vagy a dohány fogyasztását, ám az öngyilkos vállalkozás, ha az adót olyan technológiára vetik ki, amely fokozza a termelékenységet és az innovációt.
Wall Street Journal
A vasárnapi tüntetés után Magyarország felvizezi az internet adót. Az eredeti terv elégedetlenséget váltott ki, mondván, hogy az korlátozza a hozzáférést a világhálóhoz, illetve gátolja a szólásszabadságot, a hatalom szerint azonban az ellenzék szervezte a megmozdulást. Az IT-szakma ezzel szemben úgy látja, hogy a törvény kihat a gazdasági növekedésre, miközben az áfa már most is a legmagasabb az unión belül. Nem valószínű, hogy az EU beavatkozik, mert Brüsszelnek nincsenek hozzá jogi eszközei – közölte Neelie Kroes, a digitális ügyek távozó biztosa. A demonstráció kapcsán kirobbant vita a twitteren az amerikai ügyvivő és a nemzetközi kommunikációért felelős magyar szóvivő között, mutatja, milyen mélyre jutott a viszony Magyarország és az USA között, amely élesen bírálja Orbán egyre tekintélyelvűbb uralmát.
Bloomberg
A német külügyi államminiszter szerint országa nem támogat politikai vagy gazdasági szankciókat Magyarország ellen a demokrácia lebontása miatt, nem Merkel vagy Steinmeier külügyminiszter dolga, hogy megtorló intézkedéseket rendeljen el a magyar fél ellen, a retorzió Berlinnek nem érdeke. Viszont a német kormány támogatja, hogy megfelelő politikai mechanizmust érvényesítsenek a demokratikus normák betartására, leszámítva a szavazati jogok felfüggesztését, illetve a közösségi szubvenciók megvonását. Minderről Michael Roth a Közép-Európai Egyetemen beszélt. Mint mondta, országa aggódik amiatt, hogy a közös, uniós értékek meggyengültek Magyarországon. A szervezetnek most olyan politikai gépezetet kell létrehoznia, amely nem diszkriminatív, viszont objektív normákat állít fel minden tagállam számára – tette hozzá, és azt is megjegyezte, hogy a legnagyobb nyomást mindig a nyilvános vita jelenti.
Financial Times
Magyarország az orbáni közgazdaságtan költségeivel birkózik – írja a világ vezető üzleti lapja, hozzátéve, hogy az idei három választási győzelem ellenére repedések kezdenek mutatkozni a hatalom építményén az Egyesült Államokkal támadt vita és az internet adó ellen kirobbant tömeglázadás után. Utóbbi a világon először a háló használatát adóztatná meg és a bírálók szerint a 90-es évekbe lökné vissza az ország digitális ágazatát. A közteher a kormányfő legújabb kísérlete, hogy az orbánomics-nak gúnyolt unortodox módszerekkel csökkentse a költségvetési hiányt, ám ezek az eszközök a bírálók szerint igazából növelték az az adószintet és a politikai ellenfeleket sújtották. Az internet adó példátlan ellenállást gerjesztett a Fidesszel szemben. De egyben arra is rávilágított, az adózásban milyen kicsiny lett a mozgástér az elmúlt négy év radikális intézkedései után, amikor is nem sikerült lenyomni az államadósságot. Surányi György úgy látja, az Orbán-féle közgazdaságtan az államosításokból, az ágazati adókból és a közmegbízatások szelektív odaítéléséből áll, és megnövelte a hatalom befolyását a gazdaság fölött. Hivatalos részről elismerik, hogy a lépések ártottak a befektetők bizalmának, ám ragaszkodnak ahhoz, hogy a deviza jelzálogkölcsönöket ésszerű árfolyamon váltják majd át.
Az internet adó azonban nem az egyetlen gond Orbán Viktor számára. Külföldről éles támadások érik a kormányfőt az orbánomics politikai következményei miatt, amit Bill Clinton tekintélyelvű kapitalizmusként jellemzett. Az amerikai rosszallás új szintet ért el, amikor az USA példátlan módon kitiltott hat magyar hivatalos szereplőt. Budapesten kormányzati és ellenzéki személyiségek egyaránt úgy ítélik meg, hogy a korrupciós vádak csupán ürügyet jelentenek, mivel az Egyesült Államok Orbán belső körét akarják megbüntetni az ‘illiberális’ reformokért és bizonyos elemzők által oroszbarátnak tartott külpolitikáért. Egy szakértő kijelentette: az ország még sohasem szigetelődött el ennyire a nyugati szövetségesektől, mint most. Egyben arra figyelmeztetett, hogy a miniszterelnök elfordul a liberális, szabadpiaci demokratikus modelltől. Nagyra becsüli Putyint és azt, amit az orosz elnök csinál. Úgy gondolja, hogy a nyugat ideje lejárt, ezért egy alternatív modellt akar létesíteni, középpontjábal az állammal.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Az internet adó terve ezreket vitt az utcára, számukra sokkal többről van szó, mint a pénzről. A szinte mellékesesen beterjesztett javaslat ismét mozgásba hozta a megbénult magyar ellenzéket, bár a megmozdulást beárnyékolták a Fidesz-székháznál elkövetett túlkapások. Ugyanakkor nem csupán a kormánnyal szemben álló erők, hanem a hatalommal jó viszonyt ápoló sajtóorgánumok is bírálják a Varga Mihály által benyújtott indítványt. És voltak demonstrációk más városokban is. Hogy a nemzeti-konzervatív kormány mennyire komolyan veszi a tiltakozásokat, azt mutatja, hogy azonnal visszakozott, korlátozta az adó mértékét, és közölte, hogy a terhet nem engedi áthárítani a magánháztartásokra. De nyilvánvalóan nem csak az új adó szólította a barikádra a magyarokat, hanem az is, hogy az a veszély fenyeget: anyagi eszközökkel korlátozzák a szabadságot, mármint hogy a világhálón szörfözve lehessen információhoz jutni. Gulyás Balázs a tegnapelőtti tüntetés szervezője úgy fogalmaz, hogy az adóval a kormány elvágná az országot a világtól, lábon lőné a gazdaságot és veszélyeztetne több ezer munkahelyet. Ugyanakkor sokat elárul a magyar politikai légkörről, hogy azonnal elterjedt: provokátorok voltak azok, akik a Lendvai utcában randalíroztak.
Die Welt
Évek óta a vasárnapi volt a legjelentősebb tüntetés Orbán ellen, tiltakozásul az Európában, sőt a világon egyedülálló internet adó ellen. Ezrek vonultak fel, ilyet hónapok óta nem látott a magyar főváros. Az országban tömeges ellenállás van kialakulóban, miközben az ellenzék demoralizálódott, alig vannak meggyőző személyiségei, mindinkább tért és összetartást veszít. Nagy teljesítmény a magyar politikában azt megérteni, hogy mi mozgatja az embereket, és hogy miként lehet őket megszólítani. Ez idáig a Fidesz nagy erősségének számított. A jelek szerint most fordul a kocka, lehet, hogy Orbán elveszti érzékét, mármint hogy érzékelje a nép rezdüléseit. Emellett nem kizárt az sem, hogy a kormánypárt öregszik, miután adót akar kiróni az internet-nemzedékre. Továbbá kettős morált tanúsít, hiszen ellenzékben még elutasította a világháló megadóztatását. Ám a gyors reakciókészség nem hiányzik: a hatalom azonnal megígérte a teher korlátozását. Viszont alaptalannak látszik a remény, hogy a felzúdulás gyorsan lecseng.
Válságos napokat él át Orbán és a kormány a Washingtonban elrendelt
beutazási tilalom miatt is. A kétoldalú viszonyban a hangvétel azért is kiéleződött, mert a budapesti amerikai ügyvivő hetente nyilvánosan ostorozza a magyar politika szinte minden vonatkozását. Goodfriend olyan kritikus hanggá lett, amilyet sok magyar szeretne a saját ellenzék soraiból hallani. A diplomata támogatása a kormányellenes erők számára jelzi, hogy súlyos válság van a két ország kapcsolataiban, ami akut módon kihat a magyar belpolitikára is. A kormány jól tenné, ha felismerné a bajt és elgondolkodna a megoldáson, ám erre semmilyen jel nem utal. Talán inkább kísértést érez, hogy „külső beavatkozásként” bélyegezze meg a tengerentúli bírálatot és mozgósítsa híveit. Ugyanakkor Orbán malmára hajtja a vizet, hogy Neelie Kroes Brüsszelből tiltakozó megmozdulásokra szólította fel a magyarokat.
Die Zeit
Miközben ezrek tüntetnek Budapesten az internet adó ellen és az USA a magyar kormányfő munkatársait fekete listára teszi, aközben Orbán zavartanul kormányoz és kiépíti tekintélyelvű államát. Magyarország forrong, bírálók és emberi jogi aktivisták attól tartanak, hogy az új adó a szabad véleménynyilvánítás utolsó területét akarja meggyengíteni. A hatalom szemszögéből azonban főként pénzről van szó, hiszen sürgősen bevételre akar szert tenni az államháztartás számára. Az amerikai beutazási tilalom precedenst jelent, a korrupciós ügyben a nagy cégektől beszedendő összegeket egy olyan alapítvány számlájára kellett volna átutalni, amely személyileg és anyagilag is szoros kapcsolatban van a Fidesszel. Martin József a Transparency Internationaltől azt mondja, amióta Orbán hatalomra került, a korrupció soha nem látott méreteket öltött. Az egész kormányzati rendszert átalakították, hogy Orbán cimboráit és a csókos üzletembereket állami forrásokból finanszírozhassák. Lásd a trafikmutyit. De Simicska is jó üzleteket csinál, a médiában pl. hatalmas befolyást épített ki.
Oligarchák és baráti vállalkozók központi szerepet játszanak a hálózatban, amelyet Orbán font. Például oly módon, hogy átvettek egykor külföldi kézben lévő energiatermelő és –kereskedő cégeket. A kormány egyfelől kényszeríti őket a rezsicsökkentésre, ami népszerűséghez juttatja, másfelől viszont az állam fedezi a veszteségeket, ami persze nem olcsó, az államadósság már 85 %-nál jár. Persze nem jó az, ha az üzletemberk hatalma túlzottan megnő, ezért van háború hónapok óta a kormány és Simicska között. Orbán nem szereti a vetélytársakat. A pártban már a partvonalra tolta őket. A bírálatokat nem tűri. Így a civil szervezetek részéről sem, amelyek utolsó erőként tárják fel a hatalom botrányait. Nos, úgy tűnik, most ők vannak soron. Egry Gábor a Politikatörténeti Intézettől úgy véli: nem csak arról van szó, hogy a lehető legnagyobb ellenőrzést alakítsák ki. Immár az új magyar polgárt akarják megformálni. Az állam abban is a kommunista időkre emlékeztet, hogy az emberek félnek megnyilatkozni. Minden arra vall, hogy Orbán tovább erősíti autoriter államát. A belső ellenzéktől nem kell tartania, az EU pedig azt csinálja, amit jó ideje: hallgat.
http://bits.blogs.nytimes.com/2014/10/27/taxes-on-information-technologies-threatening-economic-growth-report-says/
http://online.wsj.com/articles/hungary-waters-down-planned-tax-on-internet-use-1414431081
http://www.bloomberg.com/news/2014-10-27/germany-won-t-back-sanctions-against-hungary.html
http://www.ft.com/intl/cms/s/0/cc8f9944-5b8e-11e4-81ac-00144feab7de.html#axzz3HPBWAw96
http://www.faz.net/aktuell/wirtschaft/netzwirtschaft/internet-steuer-regierung-will-ungarn-von-der-welt-abschneiden-13232362.html
http://www.welt.de/politik/ausland/article133704645/Tausende-Ungarn-protestieren-gegen-Internetsteuer.html
http://www.zeit.de/politik/ausland/2014-10/einreiseverbot-korruption-sanktion-ungarn
(Klubrádió/Szelestey Lajos)
