A Freies Österreich osztrák lap interjút
készített a Jobbik miskolci polgármesterével, Jakab Péterrel, akinek így először volt alkalma német nyelvű hírportálon kifejtenie programját, illetve reagálnia azokra a rágalmakra, amelyek az elmúlt hetekben az osztrák és német sajtóban érték.
– A választókörzetében melyek jelenleg a legfontosabb regionális kérdések? Mit gondol, a soron következő önkormányzati választáson milyen eredményt fog elérni?
– A legfőbb probléma a munkanélküliség és a bűnözés növekedése, és mindennek eredményeként a fokozódó elvándorlás. Miskolcot ez elmúlt évtizedekben több mint 50 ezren hagyták el, az elmúlt négy évben is 5 ezer fölött volt az elvándorlók száma. Az emberek jó része a létminimumon, vagy az alatt él, miközben ki vannak szolgáltatva a bűnözésnek. Utóbbit jelzi, hogy városunkban 2012-ben egyetlen év alatt 40 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma, tavaly pedig a rendőrség kénytelen volt Miskolcon kiemelten veszélyeztetett településsé nyilvánítani. Nem csoda hogy egyre több Miskolci akar tényleges változást, felismerve azt, hogy ezt csak attól a párttól várhatja, amely nem volt része a rendszerváltás óta eltelt 25 évnek. A Jobbik népszerűeség Miskolcon töretlen, az április 6-i országgyűlési választásokon ugyanúgy 30 százalékot értünk el, mint két fő riválisunk, a Fidesz és a baloldali összefogás. Ez jó alapot biztosít ahhoz, hogy az önkormányzati választásokon akár meglepetést is okozzunk, elhódítva a polgármesteri széket.
– Választási programjuk az emberek életszükségleteinek javítására, a rend megerősítésére és a korrupció megszüntetésére alapul. Mit jelent ez a gyakorlatban?
– Lét- és közbiztonságot és tisztességes közéletet kell teremteni Miskolcon. A munkahelyek számát elsősorban a helyi vállalkozások helyzetbe hozásán keresztül kell növelni. Csökkenteni kell a helyi adók, elsősorban az iparűzési és az építményadó mértékét, ezek ugyanis ma megfojtják a kis- és középvállalkozásokat, miközben a kormány a multikat Miskolcon is milliárdokkal támogatja. Emellett a közbeszerzési eljárásoknál mindig előnyben kell részesíteni azt a céget, amelyik Miskolcon fizet adót, és miskolci embereket foglalkoztat. Ezt ma sokszor épp a korrupció gátolja, nevezetesen, hogy a város érdekét rendre felülírja az épp hatalmon lévő párthoz tartozó gazdasági kör érdeke. Ma Miskolcon a legtöbb milliárdos döntés a nyilvánosság kizárásával születik meg. Ilyet az csinál, akinek takargatnivalója van. Mi ezzel szemben a polgárok számára is átlátható módon kívánunk gazdálkodni a közvagyonnal. Sőt, a képviselőinkkel külön szerződést kötünk, amely arról szól, ha valamelyik helyi politikusunk a közérdek elé helyezi a saját gazdasági érdekét, az vagy lemond a mandátumáról, vagy kártérítés fizetésére kötelezzük. Ennek teljes összegét a párt a város javára fordítja, így kárpótolva a választókat a nem megfelelő képviselői munkáért, hozzáállásért. A rendet mindenekelőtt magunkon kell megkövetelnünk, hogy aztán azt elvárhassuk mástól is.
– Mi az álláspontjuk a gettófelszámolás ügyében? A szociális ellátórendszerben milyen főbb változásokat szeretnének elérni? Ez a probléma jelenleg sok közösséget érint Németországban és szerte Nyugat-Európában. Véleménye szerint ki lehet dolgozni közös megoldási tervet?
Miskolcon csak a Jobbik képviseli hitelesen a gettófelszámolás ügyét. A jelenlegi hatalom csak akkor kezdett el beszélni ennek fontosságáról, amikor szembesültek azzal, hogy a Jobbik a fejükre nőtt. Ezt követően döntöttek úgy, hogy 2 millió forintot adnak a távozásért cserébe azoknak a bérlőknek, akik az évek alatt lepusztították az önkormányzat vagyonát. Ezért a pénzért a várost nem kell elhagyniuk, csak a bontásra ítélt ingatlant. Vagyis a Fidesz (mostani városvezetés) csak a romokat takarítja el Miskolcról, a rombolókat nem. A Jobbik az utóbbiakra koncentrál, őket kell megváltoztatni. A gettók azért alakulhattak ki az elmúlt években, mert a hatóságok nem követelték meg az ott élőktől a törvények betartását, értem ezalatt a közösségi együttélés szabályainak tiszteletben tartását, a szemétszállítási szerződés megkötését vagy a megfelelő szennyvízelhelyezést. Nem csoda, ha ezek a városrészek a bűnözés és a fertő melegágyai lettek. Azokat, akiket az elmúlt 24 évben a „folyamatosan adni” politikájával – milliós felzárkóztató programokkal – kiillesztettek a társadalomból, nekünk kell visszailleszteni a „folyamatosan elvárni” politikájával.
Ez azt jelenti, hogy érdemelvű szociális rendszert akarunk kiépíteni. Csak azt támogatja a közösség, aki maga is építi a közösséget. A szociális segélyért cserébe elvárjuk, hogy a segélyezett tartsa rendben a portáját, kösse meg a közszolgáltatási szerződéseket, a szemetet a kukájába tegye és ne a patakpartra, a családi pótlékért cserébe pedig elvárjuk, hogy gondoskodjon a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséről, aminek csak akkor tud megfelelni, ha példamutatóan él, betartva az együttélés szabályait. Így szoktatjuk őket rá a normakövetésre, ezáltal pedig arra, hogy az igényszintjük fokozatos emelésével maguk rendezzék a környezetüket, életüket. Ebben az esetben a gettóban megindul a visszarendeződés folyamata anélkül, hogy újabb milliókat költöttünk volna erre.
Természetesen, aki nem hajlandó beállni a sorba, az vagy elhagyja a városunkat – és nyilván oda fog menni, ahol engedik neki a jogsértő életvitelt –, vagy bekerül a börtönbe. Egy biztos, a rendbontók se cserelakást, se kétmilliós lelépési pénzt nem fog kapni tőlünk. Azt gondolom, hogy miközben a problémák mindenhol hordozhatnak magukon helyileg eltérő vonásokat, és esetenként más-más akciótervet is kell kidolgozni a megoldásukra a mi rendteremtésünk alapelvei érvényesek lehetnek szerte Európában.
A teljes interjút németül tudó olvasóink itt olvashatják
freies-oesterreich.net – alfahir.hu
