Mi az a HPV?
A HPV a humán papillomavírus nevének rövidítése. Több mint száz típusa van, és
ismereteink szerint ezek közül legalább 13 okozhat méhnyakrákot. Sőt azt is tudjuk, hogy a
méhnyakrákok mintegy 70 százalékáért a humán papillomavírusok közül kettő típus, a 16-os
és a 18-as tehető felelőssé. A felajánlott önkéntes védőoltás, amelyet az állam térítésmentesen
biztosít, ezek ellen véd.
Mi a méhnyakrák?
A méh a születendő gyermek fejlődésére szolgáló szerv. A méhnyak a méh alsó, keskeny
része, ami a méh üregét köti össze a hüvellyel. A méhnyak rosszindulatú daganata a
méhnyakrák. Ezt a daganatot a human papillomavírus okozza. A méhnyak hámján képződő
daganatsejtek szétterjedhetnek a szervezet más részeire is. A méhnyakrák védőoltással és
szűréssel megelőzhető.
Mennyire gyakori a méhnyakrák?
2012-ben a méhnyakrák a világon a negyedik leggyakoribb rosszindulatú daganatos
megbetegedés volt a nők körében, és a 9. leggyakoribb rákos halálok (a nők és a férfiak
körében előforduló összes daganatos halálozást tekintve).
Hazánkban 2008 és 2012 között évente átlagosan 1490 új méhnyakrákos megbetegedést
diagnosztizáltak. A betegség – ha időben felfedezik – gyógyítható, mégis 2008 és 2012 között
Magyarországon évente átlagosan 407 nő halt meg méhnyakrák következtében. Hazánkban
2009 és 2012 között a méhnyakrák a 15 – 44 éves nők körében a második leggyakoribb
daganattípus volt.
Gyógyítható-e a méhnyakrák?
A méhnyak esetleges elváltozásainak korai felismerését szolgálja a rendszeresen elvégzett
méhnyakszűrés. A kóros elváltozás korai felismerését követően időben meg lehet kezdeni a
kezelést, megelőzve ezzel a rosszindulatú daganat, az életet veszélyeztető állapot kialakulását.
Ki kaphatja el a humán papillomavírust, hogyan terjed?
A HPV-fertőzés nagyon elterjedt: élete során az emberek 50-80 százaléka átesik valamilyen
HPV-fertőzésen – és a legtöbbjük nem is tud róla. A HPV-fertőzés átvihető szexuális
előjáték (bőr-bőr kontaktus, petting), valamint hüvelyi, anális és orális aktus során. Nagyobb
kockázatnak vannak kitéve azok, akik védekezés nélkül létesítenek szexuális kapcsolatot,
illetve akik gyakrabban cserélgetik a partnereiket.
Mik a HPV-fertőzés tünetei? Meg lehet-e gyógyulni a HPV-fertőzésből?
A HPV-fertőzés általában tünetmentes, átmeneti jellegű, és az esetek legnagyobb részében
egyáltalán nem okoz megbetegedést. A vírus legtöbbször 1-2 év alatt magától eltűnik a
szervezetből. A nők igen nagy százaléka esik át HPV-fertőzésen, de többségüknél mégsem
alakul ki kóros elváltozás, illetve méhnyakrák.
Ugyanakkor az erősen rákkeltő (pl. 16-os vagy 18-as) HPV-típussal történő fertőződés
esetében átlagosan minden 10 ember közül egynél hosszú éveken keresztül észrevétlenül
fennmarad a HPV-fertőzés a szervezetben – ez pedig magas kockázatot jelent a méhnyakrák
kialakulása szempontjából. Fontos tudni, hogy a HPV vírusra a fertőződés után nem
emlékszik az immunrendszer, így ugyanazt a HPV típust többször is el lehet kapni, akár
ugyanattól a partnertől is.
Hogyan okoz a HPV daganatot?
A vírus bejut a méhnyak felszíni sejtrétegébe, ahol ritkán akár évekig is megmaradhat anélkül,
hogy bármilyen problémát okozna. Ezt követően azonban előfordulhat, hogy különösebb
közvetlen kiváltó ok nélkül elkezd a sejtekben kóros átalakulásokat előidézni. Ezt nevezzük
rákmegelőző állapotnak. A méhnyakszűrés nemcsak a daganatot, hanem a rákmegelőző
állapotot is fel tudja ismerni. Ha ez időben megtörténik, akkor az elváltozást sikeresen lehet
gyógyítani. Ha ez elmarad, akkor a kóros elváltozásból rosszindulatú daganat alakulhat ki,
ami súlyos betegséghez és halálhoz vezethet. A rákmegelőző állapotból a rosszindulatú
daganat kialakulásáig akár 5-10 év is eltelhet, amely idő alatt a kóros elváltozás még időben
felfedezhető.
Milyen hatást fejt ki a HPV elleni vakcina?
Az oltás hatására az immunrendszer képes lesz arra, hogy a valódi vírus megjelenése esetén
gyorsabban termeljen ellenanyagot ellene. Ezáltal a szervezetünk képes lesz kivédeni a
fertőzést. A HPV elleni védőoltás tehát képes megelőzni a fertőzést a vírus azon két típusa
esetében, amely a méhnyakrákok mintegy 70 százalékát okozza.
Minden fajta méhnyakráktól megvéd a vakcina?
Az önkéntesen és térítésmentesen igényelhető vakcina elsősorban az ellen a két HPV-típus
ellen nyújt védelmet, amelyek a méhnyakrákok mintegy 70 százalékát okozzák. Ezeken kívül
más magas kockázatú HPV típusokról is ismert a rákkeltő hatásuk, amelyek ellen az oltás
nem, vagy csak kevésbé nyújt védelmet. Ezért ajánlott, hogy 25 éves kor felett a védőoltásban
részesült nők is rendszeresen vegyenek részt méhnyakszűrő vizsgálaton.
A vakcina a méhnyakrák kialakulásának a veszélyét jelentősen csökkenti azáltal, hogy kivédi
a 16-os és 18-as típusokkal való fertőzést. Az általa biztosított védettség tovább növekszik
azáltal, hogy az egyéb HPV típusok okozta rosszindulatú daganatok ellen is képes védelmet
nyújtani az úgynevezett keresztimmunitásnak köszönhetően.
A vakcina a HPV-fertőzés gyógyítására nem alkalmas. A védőoltás azoknál a lányoknál
a leghatékonyabb, akik még nem fertőződtek meg HPV-vel. A vakcina a korábban HPV-
fertőzésen átesett nőknél is alkalmazható a további fertőzések, illetve az újrafertőződés
megelőzésére.
Mennyi ideig biztosít védelmet a HPV elleni vakcina?
Kutatások szerint azok, akik megkapják a HPV elleni vakcinát, magas szintű védettséget
élvezhetnek legalább nyolc éven keresztül, de várhatóan jóval tovább is. A hosszú távú
védettség kialakulását jelenleg is vizsgálják. Emlékeztető oltás szükségességét még nem
állapították meg, ám ha ismételt oltásra lenne szükség évek múlva, arról az ÁNTSZ értesíteni
fogja az érintetteket.
Kik kapják meg a védőoltást és hogyan?
A 2014-ben bevezetendő HPV elleni önkéntes védőoltást első alkalommal azok a lányok
kaphatják meg iskolai kampányoltás keretében, akik betöltötték a 12. életévüket és az
általános iskola 7. osztályát a 2014/2015-ös tanévben végzik. (A beiskolázási rendnek
megfelelően a 2001. június 1. és 2002. május 31. között születettek.) A vakcinát a felkarba
adja be az iskolaorvos. Ahhoz, hogy a védettség kialakuljon, két oltásra van szükség 6 hónap
különbséggel. A védettség kialakulásához mindkét adag beadására szükség van.
Hogyan értesítik a szülőket a védőoltás lehetőségéről?
A HPV elleni védőoltással kapcsolatos tájékoztatás az iskolában a védőnő, illetve az
iskolaorvos feladata. Írásbeli tájékoztató kiadására kerül sor az év első szülői értekezletének
keretében. Ez az írásos tájékoztató csomag tartalmazza az úgynevezett szülői nyilatkozatot
is. Ezt kell kitölteni és aláírva visszajuttatni az iskolába ahhoz, hogy gyermeke térítésmentes
HPV elleni védőoltásban részesülhessen, és ezzel Ön megvédhesse lányát egy későbbi súlyos
betegségtől.
Mi a helyzet akkor, ha a szülő kéri, de a lánya nem akarja megkapni a HPV elleni
védőoltást?
A HPV elleni védőoltás nem kötelező. Ha lánya nem szeretné beoltatni magát, akkor senki
sem fogja erőszakkal erre kényszeríteni. Ugyanakkor fontos mérlegelni azokat az érveket,
amelyek az egészség védelme, a betegség megelőzése mellett szólnak. A vakcina éveken
keresztül jelentős védelmet nyújt a lányok számára a HPV-fertőzés következtében kialakuló
méhnyakrák ellen. Ezért javasoljuk, hogy ha lányának kétségei vannak, akkor beszélgessen el
a HPV-ről és a méhnyakrákról az iskolavédőnővel vagy az iskolaorvossal akár négyszemközt,
akár szüleivel együtt, ahogy ő szeretné.
Mi a helyzet akkor, ha a gyermek szeretné megkapni a védőoltást, de szülei inkább
ellene vannak?
Amíg a gyermeke kiskorú, addig az önkéntes védőoltásokról a szülő/gondviselő dönt.
Érdemes beszélnie lányával, hallgassa meg érveit! Konzultáljon az iskolavédőnővel és az
iskolaorvossal is! Gondolja át: a két oltásból álló sorozatot az Ön lánya számára a 7. osztály
során térítésmentesen biztosítja a magyar állam. Ez az oltás lehetőséget ad az Ön számára,
hogy nagy eséllyel megvédje lányát egy daganatos megbetegedéstől.
Kell-e fizetni a HPV elleni védőoltásért?
A 2014-től bevezetendő, az állam által felajánlott önkéntes HPV elleni védőoltás és annak
beadatása a jogosultak számára mindkét dózis esetében térítésmentes. A költségeket a
központi költségvetésből fedezik. Hazánkban 2009-től kezdődően helyi kezdeményezésre
önkormányzatok által támogatott kampányoltások indultak el, amelynek keretében az
önkormányzatok a 13-14 éves lányok és/vagy lányok és fiúk oltásához nyújtottak anyagi
segítséget. Közel 300 önkormányzat döntött úgy, hogy 100%-ban vagy részben finanszírozza
a településen élők méhnyakrák elleni védelmét. Az önkormányzatok által támogatott iskolai
oltási programokon kívül számos szülő döntött úgy, hogy a gyógyszertári forgalomban saját
forrásból megvásárolt oltóanyagot beadatja gyermekének.
Miért fontos, hogy a lányok időben megkapják a védőoltást?
A HPV igen elterjedt, szexuális érintkezés útján könnyen átadható. Fontos, hogy a védelem
még azelőtt kialakuljon, mielőtt a szexuális élet megkezdődne. Ezért szükséges a védőoltást
a lányoknak fiatal tinédzser korban beadatni. Az időben beadott vakcina és 25 éves kor felett
a rendszeres méhnyakszűrés együttesen nyújtja a lehető legteljesebb védelmet a méhnyakrák
ellen.
Mi a helyzet akkor, ha egy lánynak már az oltás előtt volt szexuális kapcsolata, és
esetlegesen megfertőződhetett humán papillomavírussal?
Ha egy lány már szexuálisan aktív, akkor megvan annak a lehetősége, hogy megfertőződött
a HPV valamelyik típusával. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy azoknak a típusoknak
valamelyike fertőzte meg, amelyek a méhnyakrák kialakulásáért a leggyakrabban felelősek,
valamint egyáltalán nem biztos, hogy a fertőzés tartóssá válik. Ezért neki is érdemes beadatni
az oltást, hiszen az még így is megvédheti őt a méhnyakrák kialakulásától.
A fiúknak miért nem ajánlják fel a térítésmentes védőoltás lehetőségét?
A hazánkban most bevezetendő méhnyakrák elleni védőoltás alapvető célja, hogy megvédje a
nőket egy súlyos betegségtől, a méhnyakráktól. Férfiak körében ez a betegség nem fordul elő.
Ha minden lányt megvédünk attól a két HPV-típustól, amelyek a méhnyakrákok döntő
többségét okozzák, akkor eleve kevesebb ilyen vírus fog cirkulálni a népességben. Ebből
következően pedig a fiúknak is kisebb lesz az esélyük arra, hogy ezekkel a HPV-típusokkal
találkozzanak, megfertőződjenek, és azt esetlegesen továbbadják. Ezzel együtt azonban
fontos, hogy a fiúk is tisztában legyenek a biztonságos nemi élet követelményeivel, hogy
ezzel is megakadályozzák a méhnyakrákot okozó vírus terjedését.
Ismerősöm korábban három dózisban kapta meg a HPV elleni védőoltást. Most miért
van csak kettő?
Kutatások bizonyították, hogy a méhnyakrák kialakulása ellen a 15 éven aluliak körében
a HPV vakcina két dózisa is megfelelő védelmet nyújt. A 9-14 éves lányok körében a két
dózisból álló sorozat az oltásokat 5-7 hónap különbséggel beadva ugyanolyan védettséget
biztosít, mint a három oltásból álló sorozat a 15-25 évesek körében. Az oltott személyeknél
a 16-os és 18-as típusok ellen védelmet biztosító ellenanyagok megfelelően magas
szintje alakul ki már két oltás után is. A két oltásból álló sorozatra tértek át az iskolai
kampányoltások során több olyan országban is, ahol már korábban bevezették a HPV elleni
önkéntes védőoltást. Ilyen ország például ettől az évtől az Egyesült Királyság is. A 15 évesnél
idősebbek esetén viszont továbbra is a három oltásból álló oltási sémát kell alkalmazni.
A HPV ellen egy másik, három oltásból álló sorozatot kezdtem el korábban, és már
megkaptam kettőt. Szükségem van a harmadik oltásra?
Ha a védőoltást a három dózisból álló sorozattal kezdték el, azt az előírt oltási időpontokban
be kell fejezni, mert a megfelelő védettség kialakulásához szükség van a harmadik
védőoltásra is.
Ha ezzel kapcsolatban további kérdés merül fel, feltétlenül konzultáljon kezelő- vagy
oltóorvosával, aki az életkor és a korábbi oltások időpontja alapján további személyre szabott
tájékoztatást tud adni.
Mi történik akkor, ha éppen aznap beteg a gyermek, amikor az iskolai kampányoltásra
sor kerül?
Amennyiben Ön a tájékoztatást követően írásban beleegyezett az oltásba, a gyermekének joga
van arra, hogy a 7. osztály végzése során HPV ellen védőoltásban részesüljön. Az iskolaorvos
és az iskolavédőnő segíteni fog abban, hogy az oltás beadására egy másik, megfelelő
időpontot találjanak. Az oltásra azonban mielőbb sort kell keríteni, mert nagyon fontos, hogy
a megfelelő védettség kialakulásához mindkét adag vakcina beadására sor kerüljön, és a
második oltás is a 7. osztály folyamán, még a tanév vége előtt megtörténjen.
Gyermekem egyházi / alapítványi / magán forrásból fenntartott iskolában tanul.
Számára is térítésmentes lesz a HPV elleni védőoltás?
Igen. A térítésmentes HPV elleni védőoltásra minden olyan leány jogosult, aki betöltötte a 12.
életévét és az általános iskola 7. osztályát a 2014/2015-ös tanévben végzi. Ez független attól,
hogy ki a fenntartója annak az intézmények, amelyikbe jár.
Vannak-e a védőoltásnak mellékhatásai?
Az oltóanyag biztonságos. Nem tartalmaz sem élő vírust, amely szaporodhatna a
szervezetben, sem genetikai anyagot, amelyek a sejtekbe beépülve megváltoztathatná annak
működését.
A méhnyakrák elleni oltóanyaggal már több millió nőt oltottak be világszerte. A leggyakoribb
mellékhatás, amelyet a klinikai vizsgálatok kimutattak a HPV elleni védőoltással
kapcsolatban az oltás helyén fellépő enyhe duzzanat, bőrpír, múló fájdalom, esetleg fejfájás
volt. Az esetek kevesebb, mint 10, de több mint 1 százalékában figyeltek meg émelygést,
viszketést, ízületi fájdalmat, illetve hőemelkedést. Ezek a kellemetlenségek rövid időn belül
maguktól elmúlnak.
Fontos hangsúlyozni, hogy a védőoltással járó esetleges kellemetlenség jóval kisebb
kockázatot jelent annál, mint amit egy, a védőoltás hiányában esetlegesen kialakuló rákos
megbetegedés jelenthet.
Okozhat-e méhnyakrákot az oltás?
A védőoltás semmilyen körülmények között nem okozhat méhnyakrákot.
Milyen eszközökkel tévesztik meg az embereket az oltásellenes nézeteket valló
csoportok?
Fontos rávilágítani, hogy a védőoltások beadását ellenzők tábora nem megalapozott, sokszor
rosszindulatúan manipulált, máskor hamis információkra, adatokra hivatkozik. Rendszerint
forrás megjelölése nélkül „idézik” kétes vizsgálatoknak az eredményeit. Nem mutatják be a
fertőző betegségek következtében fellépő lehetséges súlyos egészségkárosodásokat, hanem
azokat inkább enyhe, ártalmatlan betegségekként igyekeznek beállítani, és így próbálják meg
a közvéleményt befolyásolni.
A tudomány mai állása szerint a védőoltások forradalmi változásokat idéztek elő a fertőző
betegségek elleni küzdelemben: hatásukra számos fertőző betegséget sikerült szinte teljesen
visszaszorítani.
Tény, hogy az oltások előnyei egyértelműen és messze meghaladják az általuk esetlegesen
okozott, jellemzően enyhe oltási reakciók kockázatát.
Fontos tudni, hogy a védőoltások segítségével számos, akár halálos kimenetelű, illetve
súlyos szövődménnyel járó betegséget sikerül megelőzni, és gyakorlatilag teljesen száműzni
Magyarországról.
Vannak, akik állítják, hogy összefüggés van a védőoltások és az allergiás
megbetegedések között. Ők miért tévednek?
A témával összefüggésben 2003 és 2006 között Németországban végeztek el egy nagyszabású
kutatást. Ennek során 20 millió adatot (kérdőív, vér- és vizeletvizsgálatok eredményei)
dolgoztak fel. A vizsgálat eredményeiből azt a következtetést vonták le, hogy nincs különbség
az oltottak és oltatlanok allergiára való hajlama között.
Mi a helyzet azokkal a lányokkal, akik allergiásak, esetleg más megbetegedésben
szenvednek? Ők is megkaphatják a HPV elleni védőoltást?
Igen. Az ételallergia, az asztma, az ekcéma, a szénanátha és más allergiás megbetegedések
általában nem jelentenek akadályt. Ha bármilyen kétség merül fel ezzel kapcsolatban,
érdemes megkérdezni az iskola-, illetve a kezelőorvost. Nagyon ritkán előfordul, hogy a
védőoltást követően allergiás reakció lép fel, kiütések jelenhetnek meg a testen, vagy viszkető
érzés keletkezhet. Az iskolaorvos, házi gyermekorvos ismeri a kezelés módját, a védőoltástól
ez ne riasszon el senkit.
Még ennél is ritkább, hogy a védőoltást követő percekben súlyos allergiás reakció alakul ki.
Ezt anafilaxiás sokknak hívják. Az oltóorvost, illetve az egészségügyi személyzetet kiképzik
az ilyen helyzetek kezelésére annak ellenére, hogy ezek rendkívül ritkán fordulnak elő. A
megfelelő orvosi ellátást követően a páciens maradandó károsodás nélkül, teljesen felépül,
jellemzően már néhány órán belül.
Mi a helyzet azoknál a lányoknál, akik folyamatosan olyan kezelésben részesülnek,
amely szervezetük immunrendszerét, védekezőképességét gyengíti?
Azok a lányok is megkaphatják a védőoltást, akik immunterápiás kezelésben részesülnek, ám
a védőoltás náluk nem feltétlenül fogja kifejteni teljes mértékben a védőhatását.
Más gyógyszer hatását befolyásolja-e a védőoltás?
Nincs bizonyíték arra vonatkozólag, hogy a HPV elleni vakcina bármilyen más gyógyszer
hatását befolyásolná, illetve csökkentené.
Megkaptam a HPV elleni védőoltást. Kell-e mennem később szűrésre?
Javasoljuk minden 25 éven felüli nő számára, hogy rendszeresen keresse fel nőgyógyászát,
vagy a védőnőt, és vegyen részt szervezett méhnyakszűrésen akkor is, ha HPV elleni
védőoltásban részesült. A védőoltás ugyanis a humán papillomavírusnak csak bizonyos
típusai által előidézett fertőzések ellen véd. Ritkán ugyan, de olyan HPV-típusok is
okozhatnak rákos megbetegedést, amelyek ellen nem nyújt védelmet a védőoltás.
A szűrés azért fontos, hogy időben felismerjük, ha a fertőzés következtében kóros folyamat
indult el a méhnyak területén. A kezelés időben történő megkezdése nagymértékben
garantálja annak sikerét.
Kiknek javasolt a szűrés?
A 26-65 éves korú nők számára javasolt, hogy háromévente vegyenek részt szervezett
népegészségügyi méhnyakszűrésen. Ez a vizsgálat a társadalombiztosítási jogviszonnyal
rendelkezők számára ingyenes. A vizsgálat a méhnyakról történő sejtkenetvételből, valamint
a levett minta laboratóriumi vizsgálatából áll, és fájdalommentes. A vizsgálat célja a vírus
okozta sejtelváltozások, illetve a rákmegelőző állapot minél korábban történő felismerése.
A méhnyak sejtjeiben végbemenő rákképződés általában igen hosszú folyamat, így a
rendszeres szűrés bizonyítottan eredményes módja a megelőzésnek.
Hogyan előzhetem meg a HPV-fertőzést, a méhnyakrák kialakulását?
A HPV-vel való fertőződés, illetve a méhnyakrák kockázata csökkenthető HPV elleni
védőoltással, rendszeres méhnyakszűréssel, továbbá a nem túl korai életkorban megkezdett,
felelősségteljes szexuális élettel, illetve a biztonságos szex-szel.
Hogyan állnak a HPV elleni védőoltás bevezetésével más európai országok?
2010-ben az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ felmérést végzett
az Európai Unió 27 tagállama, valamint Izland és Norvégia bevonásával a HPV elleni
védőoltások bevezetésének állásáról. A vizsgálat idejéig a felmérésben résztvevő 29 ország
közül 18 integrálta oltási naptárába a HPV elleni védőoltást – valamennyien ajánlott védőoltás
formájában.
Azóta a 29 ország közül 22 már rendelkezik HPV védőoltásról szóló ajánlással. Jelenleg 19
országban van HPV vakcinációs program; közülük 10-ben pedig felzárkóztató (célcsoporton
kívüli) oltásra is lehetőség van. Az immunizációs célcsoport 9-től 18 éves korig terjed, a
felzárkóztató oltások esetében pedig 12-től 40 éves korig.
Ausztria kivételével valamennyi vizsgált ország csak a lányokat célozta meg a HPV elleni
vakcinációs programjával. A legtöbb országban a 12-13 éves korúak képezik az elsődleges
célcsoportot. A HPV elleni oltások beadása jellemzően a közfeladatot ellátó egészségügyi
szolgáltatóknál történik: népegészségügyi központokban (Dánia, Olaszország, Hollandia és
Portugália), az iskola-egészségügyi szolgálatokon keresztül (Írország, Norvégia, Szlovénia,
Svédország), vagy mindkettőben (Lettország, Románia, Spanyolország és az Egyesült
Királyság).
Van-e értelme felnőttkorban kérni a HPV elleni védőoltást?
Igen, mert az onkogén (a rák képződését elősegítő) HPV-fertőzés veszélyének a nők minden
életkorban ki lehetnek téve. A HPV sokáig jelen lehet a szervezetben, de az esetek nagy
részében az immunrendszer legyőzi a vírust, amely eltűnik a szervezetből. Újrafertőződés
azonban bármikor bekövetkezhet. A HPV-fertőzés hosszú távú káros következményeit
hatékonyan kivédi a védőoltás. Új HPV-fertőzés bármilyen életkorban előfordulhat,
ugyanakkor a fiatal nők körében a leggyakoribb. A legcélszerűbb a szexuális élet kezdete
előtt megszerezni a védettséget, de későbbi életkorban sem felesleges, és hátránnyal vagy
kockázattal sem jár.
Hogyan szerezhetek bővebb információt a HPV elleni védőoltásról, illetve a
méhnyakrákról?
A védőoltással kapcsolatos információkért bátran keresse az iskolavédőnőt és az iskolaorvost.
Emellett felkeresheti háziorvosát és az Önhöz legközelebbi védőoltási tanácsadót is. Hasznos
információkat talál a www.antsz.hu/hpv és a www.egeszseg.hu oldalakon.
forrás: https://www.antsz.hu/felso_menu/hpv
