Az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális
természetű. Erről beszélt Orbán Viktor Tusnádfürdőn.
Hozzátette, a „morális egyensúly” megnyilvánulásának tekinti a kétharmados győzelmét, hiszen 2004 decemberében az államhatárokon kívül élő magyarok visszafogadása ellen szavazó erők „úgy nyerték el méltó büntetésüket”, hogy a határon túli magyarok voksaival jött össze a Fidesz-KDNP kétharmada.
Orbán szerint a 2008-as nyugati pénzügyi válság ugyanolyan jelentőségű változást indított el, mint ami az első és második világháború. Ezért most a világban versenyfutás van annak az államnak a kitalálásáért, amely leginkább képes egy nemzetet sikeressé tenni. Ma a világ azokat a rendszereket próbálja megérteni, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, talán nem is demokráciák.
„Megpróbáljuk megtalálni a Nyugat-Európában elfogadott dogmáktól és ideológiáktól elszakadva azt a közösségszervezési formát, azt az új magyar államot, amely képes arra, hogy a mi közösségünket évtizedes távlatban versenyképessé tegye a nagy világ-versenyfutásban” – fogalmazott Orbán Viktor.
A liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell – foglalt állást a kormányfő, aki szerint a korábbi liberális magyar állam nem védte meg a közösségi vagyont, nem kötelezte a mindenkori kormányt, hogy ismerje el a világban élő magyaroknak a magyar nemzethez való tartozását, nem védte meg az országot az eladósodottságtól, a családokat pedig az „adósrabszolgaságtól”.
A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell – fogalmazott Orbán Viktor, kijelentve, hogy ilyen értelemben a Magyarországon épített új állam egy nem liberális állam.
