Csaták a kabinet és a Fidesz-frakció között. Egyes

kormánytagok is begyűjtöttek néhány fideszes ellenséget mostanában.
E hét végére több állami cég élén vezetőváltásra kerülhet sor, miután Seszták Miklós új nemzeti fejlesztési miniszter bejelentette, „eredményhatékonysági” vizsgálatot végeznek a tárcája által felügyelt vállalatoknál. Minderről Seszták még a múlt héten, a Napi Gazdaságnak adott interjúban beszélt, egyértelművé téve: „ha valahol úgy látjuk, hogy a hatékonyság vezetői kompetencia miatt szenved csorbát, ott meglépjük a szükséges személyi változásokat”.

A fenyegető kijelentés még az ultrajobboldali médiumok szerint is üzenet volt, a lépés pedig – írták – a Simicska Lajos–Nyerges Zsolt féle birodalmat is érinti. Mindezért a Népszabadság forrásai szerint Orbán Viktor egykori kollégiumi szobatársa a Balatonon vitorlázva gondolkodik a válaszlépésen. Simicskára rá is fér a friss levegő, hiszen van mit átgondolnia, miután az utóbbi hetekben egyre-másra érik a kellemetlenségek hol a fejlesztési tárca feletti uralom, hol mindenféle reklámadós törekvések miatt. Persze lehet azon vitatkozni, hogy Seszták feltűnése az erőviszonyok alapvető változására utalt-e. Annyi biztos csak, elődje, a rivaldafényt nem kedvelő Németh Lászlóné egyértelműen a Simicska–Nyerges kör embere volt. Ellenben a KDNP-s Seszták a Lázár János által tavaly még „spekulánsnak” nevezett Csányi Sándor OTP-vezérrel áll kiváló kapcsolatban.

Hogy a gazdasági érdekharc sztorija mennyire megalapozott, és ha valós is, mi lesz a következménye, korai lenne eldönteni. Ellenben az jól látszik, hogy miközben a második Orbán-kormány idején Pokorni Zoltán és Hoffmann Rózsa „cicaharcát” és Lázár János karomélesítéseit leszámítva nem volt komoly belső konfliktusra utaló jel a második Orbán-kormány idején, addig most, a harmadik ciklus első hónapjaiban egyre durvább érdekellentétek sejlenek fel a kormánypárton belülről. Az is látszik, az egység kulcsa Orbán Viktor, és amint a kormányfő kivonja magát egy-egy konfliktusból, a Fideszen belül könnyedén elszabadulhat a pokol.

Fokozódó apparátuscsere
2010-ben, az Orbán-kormány megalakulását követő hetekben több száz állami vezető távozott posztjáról, egy részük önszántából, mások kényszernek engedve. A Fidesz nem is csak a köztisztviselői kart, hanem a gazdasági élet szereplőit is lecserélte, a leggyorsabban épp a fejlesztési tárca alá tartozó cégek, intézmények élén történtek személycserék. A leváltások érintették a Magyar Fejlesztési Bank első emberét, a pénzintézet alá tartozó legalább négy tucat cég vezetőségét; leváltották a Magyar Posta, a Szerencsejáték Zrt., a MÁV, az APEH, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib) vezetőit is. Épp ezért meglepő, hogy Seszták szavai nyomán a sajátjaikban sem bíznak, hiszen a most felülvizsgált vezetői kompetenciákról 2010-ben a Fidesz döntött.

De nem is csak Seszták Miklós megy neki a Fidesz kádereinek azzal, hogy vezetőváltást tervez az állami cégek élén. A Navracsics Tibor és Szijjártó Péter vezette új Külgazdasági és Külügyminisztérium a korábbi miniszter, Martonyi János emberei közül egyetlen vezetőt hagyott csupán meg a posztján, az utóbbi hetekben viszont kétszáz új belépőkártyát adtak ki az új vezetők – tudta meg a Népszabadság. Úgy tűnik tehát, a Fidesz is eljutott a belső ellenség kereséséig.

Lázár terjeszkedő birodalma
A Fidesz 2010 és 2012 közötti frakcióvezetőjét, a párt 25. kongresszusa 1005 szavazattal – azaz a legkevesebb támogató vokssal – választotta meg alelnöknek tavaly. Lázár már a Miniszterelnökséget vezető államtitkárként – ma miniszter – „polipnak”, „elefántnak”, „uzsorásnak” nevezte például az OTP-vezérét, Csányi Sándort, sőt, interjúiban nem kímélte az előző kormány minisztereit sem. Orbán tehát annak ellenére – vagy éppen azért – választotta a politikust új jobb kezének, és a kormányzati koordináció felelősének, hogy pontosan tudta, Lázár komoly feszültségforrás. Ráadásul ebben a ciklusban Lázár nem csupán miniszteri rangot kapott, de olyan új feladatköröket és pénzforrásokat is, mint a pályázati pénzeket kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, amelyet épp a fejlesztési minisztériumtól vontak el, és melyre – miként a sajtó több alkalommal megírta – korábban érdemi befolyása volt Simicska Lajos környezetének. De Lázár rátette a kezét a vidékfejlesztési forrásokra is, a két területtel együtt pedig 8300 milliárd forint elosztása felett rendelkezik. Ez bizonyos fideszes gazdasági köröknek vélhetően nem tetszik.

Reklámadó-konfliktus
Talán az eddigi legsúlyosabb balhé, vagy műbalhé bontakozhat ki a politikai és a gazdasági hatalom között a nemrég elfogadott, majd módosított reklámadó nyomán. Több elemző is felhívta a figyelmet arra, valamiféle üzenetváltás sejlett a frakciókormányzás és a Fidesz gazdasági holdudvara között. Erre abból következtettek, hogy a reklámadóról szóló eredeti javaslat benyújtását követően a kormánypárt médiabirodalma (Hír TV, Magyar Nemzet, Heti Válasz) és a mai napig tisztázatlan tulajdonviszonyú TV2, először vállalva szolidaritást a többi sajtóorgánummal kiásta a csatabárdot, és a sajtószabadság elleni támadásként értelmezte a javaslatot. A végül elfogadott adót ugyanis nem a reklámozóknak, hanem a közreadónak kell fizetnie: tévéknek, újságoknak, rádióknak, internetes portáloknak egyaránt, és nem csak a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatóknak, hanem olyan más országokban bejegyzett cégeknek is, amelyek napi műsoridejének legalább felét magyar nyelvű adás teszi ki. Adóköteles lesz minden szabadtéri reklámhordozón, épületen és járművön megjelenő reklám is, vagyis, még az olyan Fidesz-közelinek mondott cégnek is fizetnie kell, mint a Mahír, sőt, még a BKK-nak is. nepszava.com