Attila GatiPár hete összefutottam a város egyik sumákjával,
aki előszeretettel fosztogatja mindannyiunk közös kasszáját, a város bevételét, szeret ugyanis potyázni a fizető parkolókban. Teheti, hisz szlovák rendszámmal nem tudnak vele mit kezdeni, bármit hazudjanak is a sajtónak az illetékesek. Képzeljük el, hogy ez az ember amúgy talpig becsületes, minden más szabályt fegyelmezetten betart, például az adóbevallása is hibátlan, egy fillér jövedelmet el nem titkolna. Nem sikerült? Nekem se.
Az összefutásnak azért más hozadéka is volt, olyasmit tudtam meg, amit azért nem feltételeztem volna, még azok után sem, hogy tanúja voltam az egyik alpolgármester felettébb gyanús begorombulásának parkolási ügyben egy fórumon. Ez az idegen rendszámmal furikázó fickó ugyanis fényes nappal a belvárosban megfenyegetett. A valószínűleg a haveri körébe tartozó, előszeretettel a Szinva teraszon a járdán parkoló, és a közeteresek által SOHA meg nem büntetett luxusautósokkal kívánt összefogni a Szinvába dobásom érdekében. Nem tudom, világos-e a dolog, tehát nem azt mondta, hogy „restellem magam, tényleg pofátlan alak vagyok, hogy nem fizettem a városnak a parkolásért, de megbántam, és a jövőben természetesen kizárólag szabályosan parkolok”. Nem, ő fenyegetőzött, és még a Fideszes barátaira is hivatkozott, engem meg – és ez a legnagyobb poén – lekommunistázott ez a söpredék. Ami azt igazolja, hogy ő maga a vérbeli komcsi, hisz azok tartottak minden napot eltékozoltnak, ha valamit nem sikerült kilopni a gyárból, azok hordták szét a közös vagyont, és azok nem ismerték a szégyenérzetet. Valami nagyon félresikott ebben a városban …