De ezen túlmenően is rengeteg változtatásra
van még szükség. A Tokaji Kereskedőház évek óta részben szociális intézményként működik: felvásárolja mintegy ezerötszáz kistermelő szőlőjét. Sokan adják el a Kerháznak azok közül is a szőlőjüket, akiknek nincs saját feldolgozó kapacitásuk, vagy nem termelnek elég jó minőségű szőlőt ahhoz, hogy el tudják adni a magasabb minőségi követelményekkel dolgozó borászatoknak. Ez nagyvonalú az államtól, de tönkreteszi azoknak a termelőknek a munkáját, akik saját pénzüket kockáztatva törekednek egyre jobb borok elkészítésére. A jövőben a Kerház is megpróbál akár kevesebb, de jobb alapanyagból dolgozni. (Kiss István, a Tokaj Kereskedőház korábbi vezérigazgatója)
Hasonló változtatás, hogy idén nyártól csak helyben lehet palackozni a helyi borokat, és betiltották a sűrítmény használatát, de fontos az is, hogy végre felmérik, egyáltalán mennyi föld tartozik pontosan az állami pincészethez. Az új vezetés állítja, számukra legfontosabb szempont újra a minőség lett, és minden áldozatot meg akarnak hozni azért, hogy a Tokaj újra elfoglalhassa méltó helyét a világ borpiacán. Cikk itt.