Január nyolcadikán végezték

a nagy pontosságú mérést, amely szerint az eddig névtelen Szilvás-kő lett végül is a Bükk legmagasabb pontja 

 

Regős József a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából csapatával barlangkataszterezést végezett Szilvásvárad térségében éppen két évtizede, 1994-ben, amikor először találkozott a problémával. A Kartográfiai Vállalat által 1964-66-ban készített és a MN Térképészeti Intézete által 1967-ben (titkos felirattal) sokszorosított térképeket használták, amelyeket a Barlangtani Intézet bocsátott a rendelkezésükre. Ezen a térképen az Istállós-kő magassága 958,4 méter volt. Felfedeztek viszont két, alig látható szintvonal töredéket. A térképen névtelen, de a kataszterezésben Kettős-bércnek nevezett kiemelkedés északi csúcsa az Istállós-kőtől 55 fok irányban, 500 méter légvonalbeli távolságban látható.

A feltüntetett magassága 958,2 méter volt, s ennek megfelelőek voltak a szintvonalak. A déli csúcs azonban a terepen is láthatóan magasabb valamivel a 150 méterre lévő északi csúcstól. A térképen a 950 méteres vastag vonal felett egy kis szakaszon feltüntetett segédvonalból és két körbezárt vékony (öt méteres szintet jelölő) vonalból állnak. A megkapott térképmásolaton a margóra ráírták: 960 méter. A kétkedést tehát a szintvonalak elhelyezkedése és a Barlangtani Intézet dolgozója által felírt szám indította el. Éppen ezért 2000-ben optikai szintező műszerrel végeztek mérést, amely a Kettős-bércet 1,8 méterrel mutatta magasabbnak.

Két évvel később Salétli György végzett próbát egy pontatlan magasságmérő műszerrel, ennek nyomán jutottak arra a következtetésre: „Szükséges lenne egy pontosabb mérést, esetleg GPS-szel is elvégezni. Azért az eddigi eredményeink is elegek az érdeklődés felkeltésére, így aztán mi már, ha még nem is teljesen, de kezdjük meggyőzve érezni magunkat.”

– Az Istállós-kő tulajdonképpen 1928 óta a Bükk legmagasabb csúcsa, korábban a Bálványt tartották annak, de egy 1925-ben kiadott útikönyvben egy bizonyos Magas-tetőt emlegettek. Ilyen elnevezésű csúcs nincs, a Kerekrét-fővel azonosítható, de jóval alacsonyabb a véltnél. Az Istállós-kő tényleg jó nagy kiemelkedés, a Kettős-bérc pedig mindössze két méterrel magasabb nála, kilátni róla pedig csak a hegység belseje felé lehetne, ha történetesen nem erdő, bozót venné körül.

A hegyoldalból az 1940-es években a Hungária-vágással termelték ki a fát, de a visszapótlással problémák voltak, az erdő csenevész, a hegyoldal bozótos. A Kettős-bércen a két kiemelkedő pont között van egy mély bevágás. S míg északon van egy betonozott mérési pont, délen ilyen nincs, mi választottunk ki egyet. Ez pedig a már említett 960,7 méter magas csúcs, amelyet Szilvási-kőnek szeretnénk elnevezni – mondta el Regős József.

Az igazgató hozzátette, hogy az elnevezésnek van hagyománya, hiszen a második katonai felmérésről készült térképen az egész vonulatot Szilvási-kőnek nevezték. A dokumentációt elküldték a nemzeti parknak, az eredményt azonnal megkapták az illetékes hivatalok is. A nevet a Földrajzinév Bizottságnak kell majd jóváhagynia.

Évtizedek kellenek, hogy a köztudatba is bekerüljön

A Szilvási-kő mérését január 8-án a Földméter Kft. dolgozói, Haffner Gábor és Kesztler Ádám végezték el egy 0,05 méter pontosságú GPS-szel. Szilvásváradról Poczik Viktor és Regős József volt jelen a mérésnél. A félórás mérés végén a kijelzett magasság: 960,715 méter lett. A koordináták az x = 753 399, 142 és az y = 303 970, 859. Amíg azonban térképeken is láthatjuk majd a Szilvási-kőt, mint legmagasabb csúcsot, addig el kell telnie 15-20 évnek, majd ugyanennyi időre lesz szükség, hogy az iskolai tankönyvekbe, s így a köztudatba is bekerüljön, melyik is a Bükk legmagasabb pontja. Néhány térképkészítő azonban már érdeklődött.

heol.hu