Kriza Ákos polgármester diagnózissal
kezdte évértékelő, programalkotó beszédét – utalva arra, hogy polgármesterré választása előtt orvos volt. (archív fotó)
– Sajnos, 2010-ben Miskolc nem volt jó állapotban, úgy is mondhatnám, beteg volt. Csak három „tünetet” hadd emeljek ki.
Először is hatalmas adósság terhelte, ami elérte a nettó 36 milliárd forintot – a város minden egyes lakosára 216 ezer jutott volna fejenként. Másodszor, 2002 és 2010 között 50 százalékkal nőtt a munkanélküliség, akkor, amikor még nem volt válság. Harmadszor pedig volt néhány, a városnak nagy kárt okozó program – hogy mást ne említsek, mint a „fészekrakókat”, akik az adósság felhalmozásával, életmódjukkal anyagi és erkölcsi veszteséget okoztak a városnak és lakóinak. Rendet kellett hát tenni, meg kellett kezdeni a gyógyítást – fogalmazott a város polgármestere.
A felépülés nem megy egyik pillanatról a másikra, sok ideig tart, de utána jelentős a javulás. 2010-12 a felépülés, a rendteremtés ideje volt. Ebben a folyamatban fontos volt a munkanélküliség növekedésének megállítása, hogy munkát és jövőképet adó város legyen Miskolc.
– Az egyetemmel és a kamarával együtt pozicionáltuk a várost, és arra jutottunk, hogy Miskolc hagyományainak is megfelelve a mechatronika, az autóipari beszállítás, az alkatrészgyártás, a gépgyártás, az innováció területén lehetünk versenyképesek. Fontos, hogy mindegyik fizikai és szellemi munkaerőt is kíván – emelte ki Kriza Ákos.
Fontos lépés volt, hogy megállították az adósságnövekedést, majd kormányzati segítséggel mostanra le is nullázták a város terhét, „megszabadultunk a jövőnket gúzsba kötő adósságtól”. Visszaszervezték városi hatáskörbe azokat a tevékenységeket, amelyek korábbi kiszervezése csak apasztotta az önkormányzat pénztárcáját, és így valóban a város foglalkozhat a várost érintő kérdésekkel. A legutóbbi ilyen tevékenység a közösségi hulladékszállítás volt.
– Rendteremtésre volt azért is szükség, hogy növekedjen a polgárok biztonságérzete. Vannak eredményeink, sok pozitív visszajelzést kapunk az önkormányzati rendészet, a járőrpárok tevékenységéről, segítenek a segélyhívó oszlopok és a térfigyelő kamerák is. De azt is tudom, sok feladatunk van még ezen a téren. Amikor tavaly nyáron súlyosan bántalmaztak egy fiatalt Miskolc belvárosában, csak az járt a fejemben, hogyan történhetett ez meg? Meglátogattam akkor, azóta már jól van, hál’ Istennek, de mindig az ő arcát látom magam előtt, ha a közbiztonság érdekében határozott lépéseket kérek munkatársaimtól. És megteszünk mindent a jövőben is azért, hogy a szülők ne aggódva várják haza gyermekeiket – mondta a polgármester.
Emlékeztetett a közösségi közlekedés új menetrendje előtti fórumokra – majd a közönség soraiban ülő rektorhoz fordulva megerősítette: igen, a 31-es járat problémáját is meg fogják oldani, csak egy kis időt kérnek még. Felidézte a 2010-es árvizet – és az azóta a Szinván és a Sajón végzett munkát, aminek eredményeként már egyik víz sem veszélyezteti a várost.
– A rendteremtés, gyógyulás évei után pedig következett 2013, a fordulat éve, Miskolc egyre jobban lett. Folyamatosan nőtt a munkahelyek száma, ami az önkormányzat befektetés-ösztönző támogatásának is köszönhető. Miskolc kiemelt fejlesztési övezet lett. A Takata gyár lesz a Mercedes kecskeméti beruházása óta a legnagyobb az egész országban. A Miskolci Mechatronika Park teljesen megtelt, jelenleg 35 vállalkozás, összesen 4536 embernek ad munkát, és a Miskolc Déli Ipari Park fejlődése is folyamatos. Egyértelmű, hogy nemcsak a közmunka által javultak a foglalkoztatási adatok, hanem azért is, mert Miskolcot immár a gazdasági szereplők is érdemesnek tarják beruházásokra. Ez azért lehet, mert stabilitást látnak itt az értékek megőrzésében és az erre épített fejlesztésekben – hangsúlyozta a polgármester azt is hozzátéve: „Miskolc növekedési pályára állt, és minden erőnket bevetjük, hogy ott maradjon, és minél gyorsabban haladjon előre”.
– Köszönöm minden miskolcinak, hogy az országban egyedülálló programokat sikerült elindítanunk, illetve véghezvinnünk! – ide sorolta Miskolc polgármestere többek között a Takata-beruházást, az ország első panelrekonstrukciós mintaprogramját, a Csillagpont kialakítását, a Digitális Miskolc programot és annak 17 ezres laptoppályázatát. A Lyukói Közösségi Házat és a felzárkóztatási programot, ami egyre több konferencián, szakmai anyagban kerül elő esettanulmányként, és hogy a Fészekrakó-program lelakott lakásaiból egyre többet újítanak fel, ezeket elsősorban frissdiplomás házaspároknak kívánják kiadni, ezzel is segítve, hogy a jól képzett munkaerő helyben maradjon.
– Fészekrakók mennek, fiatal diplomások jönnek. Ilyen egyszerű és világos a politikánk. Ez a különbség a 2010 előtti és utáni időszak között – fogalmazott.
Mindez természetesen már átvezet 2014-hez.
– Ez az év a kibontakozás éve lesz. Nincs adósságunk, vannak viszont továbbvihető kezdeményezések, és lesznek újabb nagy beruházások – összegzett Kriza Ákos.
A továbbvihető programok közé tartoznak a fent említettek éppúgy, mint a forgalomba állt Skoda villamos, ami nem marad sokáig egyedül a pályán, és folyamatosan érkeznek majd társai. A DVTK és az MVSC sportfejlesztései éppúgy, mint a város nagy fesztiváljai – amelyekhez ez évben csatlakozik az EFOTT is.
– Most, télvíz idején pedig megrendezzük a kocsonyafesztivált, amit az előző évek tapasztalata alapján kénytelenek voltunk városi szervezésbe venni – tette hozzá a polgármester.
Természetesen nem elég egy évre tervezni. A város megfogalmazza hosszú távú terveit is, amelynek összefüggéseit az a végcél határozza meg, hogy Miskolc olyan város legyen, ami több mint lakóhely: otthona, munkahelye, modern iskolája minden miskolcinak, akik a szórakozásra és sportolásra is megtalálják a megfelelő helyet.
– A város azonban nemcsak önmagát jelenti, hanem az agglomerációt és tágabb vonzáskörzetét is. Velük egységben kell gondolkodnunk. A célunk tehát, hogy a Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia megalkotásával fenntartható és élhető várost és térségét alakítsuk ki. A környező települések akkor sikeresek, ha Miskolc sikeres. Ez pedig akkor van így, ha városunk vonzó, együttműködő, gazdasága és környezete fenntartható, a tervezése kreatív és korszerű, szociálisan érzékeny és főként biztonságos.
Kriza Ákos arról is szólt, hogy bár fontos évek várnak ránk, amelyek valóban a kibontakozást jelenthetik Miskolcnak, nincs kétsége afelől, hogy lesznek, akik kétségbe vonják eredményeiket.
– Akik azt mondják majd, nem is olyan nagy dolog ez az 1000 munkahely, amit a Takata teremt – végül is csak a legnagyobb zöldmezős beruházás az egész országban. Akik azt mondják, nem olyan nagy dolog ez a 17 ezer laptop – végül is csak 17 ezer család életét könnyíti meg. A személyemet ért támadásokat már megszoktam, de azt nem hagyom, hogy a munkatársaimat bántsák, mint ahogy azt sem engedem, hogy a miskolciakat bántsák, hogy az ország közvéleménye előtt befeketítsék őket és eredményeiket – szögezte le.
Kriza Ákos hangsúlyozta: számít a város további építésében a gazdasági, szellemi élet meghatározó polgáraira éppúgy, mint a napi munkájukkal és tudásukkal részt vállaló polgárokra.
– Mai rendezvényünk nem hiába kapta a városépítő hármas egység, a rendteremtés, fordulat, kibontakozás kifejezések alapján a címét, zárjuk a jövőképpel. A városfejlesztési stratégiánkról alkotott képeket természetesen nem csak az itt jelenlévők láthatják, hiszen megvalósításához sok közös gondolatra lesz még szükség – zárta évértékelőjét és a rendezvényt Kriza Ákos polgármester.
Maga a film pedig városrészenként, illetve a város életét meghatározó területenként vázolta fel a jövő főbb vonalait, amiben a már folyó beruházások éppúgy szerepeltek, mint közlekedési és oktatási intézményi fejlesztések, vagy a városrészi funkció-meghatározások – amiket együtt kell majd újratervezni. minap.hu