Az Index több szakértő véleményét

 is kikérte a program tananyagáról. Többük jónak tartja a kezdeményezést, de mindenki egyöntetű véleménye az volt, hogy a programban használt tananyagok szakmailag alkalmatlanok. Dr. Csíkvári Gábor,

 

 

 az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék tanszékvezető, főiskolai tanára szerint a feladatok

 

andragógia, vagyis felnőttképzési tekintetben nem értékelhetőek, mert semmilyen felmérés nem áll mögöttük.
Hozzátette, hogy az írás-olvasás tananyaga ugyan logikusan épül fel, de felnőttoktatásra és kompetencia fejlesztésre nem használható, sőt még az általános iskolások számára is használhatatlan lenne. A főiskolai tanár szerint ugyanis az írás-olvasás tananyag valójában nem más, mint Meixner Ildikó diszlexiásoknak és diszgráfiásnak írott könyvének egy rossz kivonata.

Csíkvári szerint a szintfelmérő tesztből azt sem lehet megállapítani, hogy ki milyen fejlettségi szinten van. Ehhez egyénre szabott tesztre lenne szükség, amire nincs se pénz, se kapacitás. Ennek fényében úgy gondolja, hogy a téli közfoglalkoztatási egy alibiprogram, ami csak a foglalkoztatási statisztikák kozmetikázására szolgál.

Szakmailag alkalmatlan
Dr. Steklács János, a Kecskeméti Főiskola dékánja nem látja ilyen drámainak a helyzetet. Szerinte a kezdeményezés kiváló, és úgy gondolja, hogy „az alapszintű szövegértési képesség fejlesztése jelentősen javítja az érintettek életminőségét, munkaerőpiaci potenciálját, a GDP-re is kimutatható hatása van”.

A tananyagot viszont úgy értékelte, hogy a feladatok

súlyos szakmai hibákat tartalmaznak a felnőttek olvasástanításának módszertani szempontjából.
Az ELTE PPK docense, Dr. Kraiciné Szokoly Mária szerint

a szintfelmérő anyag felnőttképzési szempontból megengedhetetlen, szakszerűtlen, a képzett felnőttekre nézve sértő, hogy általános iskola kezdő szakaszára íródott tartalmat és módszert – felnőttekre történő adaptáció nélkül – alkalmaznak.
Csíkvárihoz hasonlóan ő is úgy véli, hogy

felnőtteknél még, ha azonos iskolai végzettségűek is, óriási különbségek vannak a tudást, a képességeket, valamint az általános és a munka világában elvárt kompetenciákat illetően, illetve a munkatapasztalat alapján nagyon különböznek ezen személyek.
Megemlítette, hogy a mérés a képzéseknél nélkülözhetetlen. Ennek elmaradása vagy hibája miatt a képzések nem csak, hogy nem lesznek hatékonyak, hanem olyan további tanulással kapcsolatos kudarcokat okozhatnak a képzetteknél, ami a kormány képzési politikája ellen hat és sértő lehet az egyébként is hátrányban lévők számára. Ő is úgy véli, ez a szintfelmérő és ez a tananyag teljesen alkalmatlan.

Nincsenek pontos adatok
Egyes becslések szerint Magyarországon az analfabéták száma és aránya elenyésző, fél százalék alatti, és folyamatosan csökken. A funkcionális analfabetizmus jelensége sokkal veszélyesebb. Ezek az emberek tudnak írni, olvasni, sőt, mindezt használni is tudják valamire, de amire használják, az egyre kevésbé elegendő. Például elolvasnak egy használati utasítást, de nem értik meg azt.