A tervezett új büntetés-végrehajtási (bv) kódex

alapján a raboknak meg kellene fizetniük a költségeit annak is, ha a börtönben öngyilkossági kísérletet vagy szándékos egészségsértést követnek el. Megfizettetnék velük a fegyelmi ügyekben hozott sérülések miatti költségeket, az iratmásolás és továbbítás költségeit, de rájuk terhelnék a szintén új elemként megjelenő reintegrációs őrizet megszüntetésének bűnügyi költségeit is.

 

 

A tervezet szerint a raboknak pénzbe kerülne a konditerem használat, és az olyan többletszolgáltatások is mint a merülőforraló, a hűtő, a tévé és a telefonálás is, mondta Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács szóvivője.

Garamvölgyi László hangsúlyozta: a társadalmi változások, az arra választ adó büntetőpolitika, az új büntető törvénykönyv és az elmúlt évek büntetés-végrehajtási tapasztalatai aktuálissá teszik a 34 éves szabályozás felülvizsgálatát. A régi alapelvek, a törvényesség, a fokozatosság, a normalizáció mellett új elemként jelenik meg a rugalmasság, a káros hatások minimalizálása, a pragmatizmus és az egyéniesítés a szabadságvesztés végrehajtásában.

Továbbra is kiemelkedő cél, hogy segítsék az elítélek társadalomba való visszailleszkedését, foglalkoztatását és oktatását.

A jogszabályba bekerül az elektronikus távfelügyeleti eszköz használata is. Ez csökkenti a költségeket és az őrök leterheltségét, amikor az elítéltek az őrzött területeken kívül dolgoznak.

A társadalomra kevésbé veszélyes fogvatartottak – például az első bűntényeseknél, vagy a gondatlan, közlekedési bűncselekmények miatt elítélteknél – új alapokra helyeznék a külső kapcsolattartási szabályokat és megváltoztatnák az intézeten belüli mozgásukról rendelkező előírásokat. Ugyancsak a kisebb súlyú, vétség miatt elítélteket kérelmükre a társadalmi kötődés programba helyeznék. Ennek lényege, hogy a programban előkészítik a szabadulás utáni befogadó környezetet, segítik a visszailleszkedést a korábbi munkahelyre és lakhatás megoldását is.

Azok az elítéltek, akiket első alkalommal ítélnek szabadságvesztésre és fogházban vagy börtönben töltik 5 évnél nem hosszabb büntetésüket, ha vállalják, a szabadulást megelőző fél évvel reintegrációs őrizetbe helyezhetők. Ez a szabadság teljes elvonását megszünteti, de mozgási szabadságát és tartózkodási helye szabad megválasztásának jogát korlátozza. A büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt lakást az elítélt csak a határozatban megjelölt célból, például munkavégzés vagy gyógykezelés céljából hagyhatja el meghatározott időben és útvonalon. Ha a szabályokat megszegi, visszakerül a büntetés-végrehajtási intézetbe.

Új elem, hogy ha az élet, testi épség és az egészség elleni szándékos, ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények sértettje ezt kéri, akkor őt értesítik, ha az elítélt véglegesen vagy feltételesen szabad lábra kerül.