A kormány mindenkinek, aki eléri a minőségi küszöböt és időben elvégzi tanulmányait, illetve Magyarországon akar elhelyezkedni, kifizeti a tandíjat – mondta tavaly december 19-én Giró-Szász András kormányszóvivő is. Ez azt jelenti, hogy mindenki bekerülhet államilag finanszírozott helyre, aki eléri a 240 pontot, feltéve persze, hogy jól választott: olyan szakra és olyan intézménybe pályázott, ahol nincs túljelentkezés, így nem lett magasabb a ponthatár.
A szerda esti adatok szerint ezek az alábbiak:
– a kormány által preferált műszaki felsőoktatásban a gépészmérnök alapszakra szinte mindenhová be lehet kerülni a minimális 240 ponttal nappali tagozatra, állami finanszírozással (a kivétel a budapesti Műegyetemen, ahol 385 pont kell ugyanehhez);
– a Szent István Egyetemen mechatronikai mérnök, műszaki menedzser és építőmérnök, a Kecskeméti Főiskolán járműmérnöki, mérnökinformatikus Szegeden pedig mérnökinformatikus, programtervező informatikus, illetve mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki szakra is elegendő a minimum;
– nem túl népszerű a természetvédelmi mérnöki szak sem, Debrecenben és Kaposváron is el lehet kezdeni 240 ponttal;
– nincs becsülete a jelentkezők közt a pedagógusi pályának: tanító szakra a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen és a Kaposvári Egyetemen is elég 240 pont, míg óvodapedagógusnak a Kecskeméti Főiskolán és a Károlyi Gáspár Református Egyetemen is tanulhat valaki ugyanennyivel;
– Debrecenben és Szegeden is lehet valaki földrajz-, matematikatanár, ha megvan a minimális pontszáma, az Esterházy Károly Főiskolán pedig történelem szakra lehet bejutni ugyanennyivel;
– az egészségügy sem tartozik a vonzó pályák közé: ápolás és betegellátás szakra szinte mindenhol elég a 240 pont. hvg.hu