János társadalmi megbékélésről számol be a gátakon. De a sztori végén kiderül, azért mégsincs minden rendben:
Szigetszentmiklós-Lakihegynél pakoltam a homokzsákokat tegnap este önkéntesként. Egy családot ki kellett költöztetni a Lagúna utcából. A homokzsákokból nem gátat építünk, mert arra nincs idő és csak egy nyúlgát van, amit nem lehet megfelelően védeni, ráadásul a víz már bejött, szóval a házak köré rakjuk a zsákokat. Rengeteg önkéntes volt tegnap és ma is, együtt pakolt Jobbikos, DK-s, roma és zsidó (utóbbi három maga mondta, a Jobbikosoknak nem kell, őket fel lehet ismerni).
A Katasztrófavédelem honlapja szerint nincs már lehetőség regisztrációra, mert megtelt a létszám, de személyesen ott a helyszínen lehetett regisztrálni és segíteni, lapátot adtak. Kaptunk üdítőt, ásványvizet, szendvicset, apró csokit. Külön öröm számomra, hogy mindenki dolgozik, nincs lazsálás és nem látom a szokásos „egy dolgozik, három figyeli” hozzáállást. Egy dolog irritáló, a kicsit feljebb lévő házak lakói kint ácsorognak a kapu előtt vagy ülnek a teraszon és nézelődnek meg cigiznek, eszük ágában nincs segíteni, sőt, jól megtárgyalják, hogy odáig nem jön fel a víz. index.hu