Ragadós a magyar példa : már tanulmányozzák a bolgárok az orbáni rezsicsökkentést, a holland szolgáltatók pedig önként mérséklik a lakosság számláit. Sőt, Brüsszel is az energiaárak letörésén dolgozik, igaz, egyelőre más utat követ.
Irreálisan magasak az energiaárak az Európai Unióban – ismerte el Herman von Rompuy, az Európai Tanács elnöke azon a csúcstalálkozón, ahol a földrész energiapiacának jövőjéről tárgyaltak. Miután a drága rezsibe bele is lehet bukni – amint azt a bolgár kormány pár hónappal ezelőtti esete mutatja -, Brüsszel komolyan veszi az emiatt kialakult feszültséget a kelet-európai tagállamokban. Szlovákiában, Magyar-, Cseh- és Lengyelországban a fizetés 20-22 százalékát viszik el a lakhatási és a rezsiköltségek, a drága energia pedig az európai vállalatok versenyképességét is rontja.
Míg a rezsicsökkentés szükségességét már Brüsszelben sem vitatják, ennek módját – hazánktól eltérően – nem az energiatarifák közvetlen mérséklésében látják. Helyette olyan évek vagy évtizedek múlva beérő lépéseket javasolnak, mint az egységes piac létrehozása, az ellátásbiztonság növelése és további beruházások végrehajtása. Az Európai Tanács úgy számol: évi 30, illetve 35 milliárd eurót lehetne megtakarítani, ha az összekötő energiahálózatok kiépítésével valóban egységes belső gáz- és árampiac jönne létre. Ám a hálózatok összekötéséhez 2020-ig 200 milliárd eurós befektetésre lenne szükség, amit nagyrészt a piacról kellene finanszírozni. A válság miatt azonban most sem a cégeknek, sem a lakosságnak, sem a kormányoknak nincs erre pénzük. Európában tehát ma még nem működik, és rövid távon várhatóan nem is fog működni az egységes liberalizált piac, amely valóságos verseny révén árcsökkenést eredményezhetne. Ezért Magyarország – s mellette több más tagország is – inkább a maga útját járja.
Idehaza az első, januári tíz százalékos rezsicsökkentést továbbiak követik: júliustól a víz- és csatornadíjak, a szemétszállítás, a palackos gáz, a szippantott szennyvíz és a kéményseprés díjai is mérséklődnek, október 15-től pedig újra faragnak a villany, a gáz és a távhő árából. Egy átlagos családnak évi 90-95 ezer forint maradhat így a zsebében, amit akár többletfogyasztásra is fordíthat.
Arról, hogy az eddigi rezsicsökkentés mennyire érintette az energiaszolgáltatókat és a vállalkozásokat, arról lapunk május 30-i számában olvashatnak, amely teljes terjedelmében megvásárolható a Digitalstand oldalon keresztül is.
hetivalasz.hu