A hivatali visszaélésen túl  a befolyással üzérkedés bűncselekménye is felmerülhet a trafikpályázatok egésze kapcsán. Ez akkor kerülhet elkövetésre, ha valaki odamegy egy pályázóhoz és azt ígéri neki, mondjuk pénzért cserébe elintézi, hogy megkapja a koncessziós jogot. A sajtóhírekben felmerült, hogy a koncessziós jogok egy részét ténylegesen strómanok nyerték el – a befolyással üzérkedés ebben a fázisban lehet reális.

 

A befolyással üzérkedés 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés büntetését vonhatja maga után alapesetben, súlyosabb esetben – például, ha valaki ezt rendszeresen követi el – viszont már 2-8 évet is.

Amennyiben bizonyítható, hogy tényleges pénzmozgásra is sor került a rendszerben, úgy a vesztegetés különböző formái is szóba jöhetnek. A törvény a vesztegetés passzív és aktív oldalát is bünteti, ha egy hivatalos személy a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér vagy elfogad, vagy egyetért azzal, aki kéri vagy elfogadja ezt. A vesztegetésért kiszabható szabadságvesztés alapesetben 1-5 évig terjed, de ha vezető beosztású személy vagy fontosabb ügyben intézkedő hivatalos személy követi el, a büntetési tétel 2-8 évre nő.

Ha bűnszervezetben is működtek, nehéz bizonyítani
A hasonló ügyek során a legnehezebben bizonyítható minősítő körülmény, ha a bűncselekményt bűnszervezetben követték el. A Btk. szerint ez akkor áll fenn, ha három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport követ el olyan bűncselekményeket, amelyek ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendőek. A trafikpályázatok ügyében az összehangoltság a dolog természetéből fakad, az viszont már mérlegelés kérdése lehet, hogy hosszabb időre szervezettnek minősül-e az a rendszer, mely létrejöhetett a koncessziók politikai alapon történő kiosztására.

Hasonló bírósági ügyek során a védők általában mindig a bűnszervezet vádját próbálják először semlegesíteni, a bírósági gyakorlat szerint pedig a végén valóban csak kevés esetben áll meg ez a vád. Ráadásul mivel a hatóságoknak egy kiterjedt láncot kellene felderíteniük – amennyiben persze igazak az eddig a sajtóban megjelent történetek alapján felmerülő gyanúk –, ez számos ponton könnyen elakadhat, főleg, ha politikai ellenszélben kell a nyomozóknak dolgozniuk. A szervezettség bizonyítására megfigyelésekre, lehallgatásokra, dokumentumok lefoglalására lenne szükség, máshogy nehezen lehet olyan bizonyítékokhoz jutni, melyek alapján később a bíró a szervezettség és összehangoltság fokát elegendőnek találhatja ezen tényálláshoz.

Ha egy bűncselekményt bűnszervezetben követnek el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa kétszeresére emelkedik, de a 20 évet nem haladhatja meg. Amennyiben egy bíróság megállapítja a hivatali visszaélést, mivel annak felső büntetési határa nem haladja meg az öt évet, az önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy bűnszervezetben lehessen elkövetni. Ha viszont a hivatali visszaélés vesztegetéssel is kombinálódik – ahol a törvény külön kiemeli a bűnszervezetet mint minősített esetet –, akkor már igen.

Gyors letartóztatások kellenének
Fontos eljárásjogi kérdés, hogy amennyiben megindul egy büntetőeljárás, úgy az ügyekben valószínűsíthetően illetékes nyomozó ügyészség hogyan reagál az első napokban. Magas büntetési tételekkel fenyegető bűncselekményeknél evidens módon felmerül az elkövetők szökésének, illetve a bizonyítékok manipulálásának és megsemmisítésének a veszélye. Az Index által megkérdezett egyik jogász szerint éppen ezért indokolt lenne, ha a nyomozás kezdeti szakaszában gyors letartóztatásokra, iratok, számítógépek lefoglalására kerülne sor, megakadályozva ezzel a bizonyító erejű dokumentumok, adatok megsemmisítését.

Hack Péter egyetemi oktató, jogász az Indexnek elmondta, véleménye szerint az eddig nyilvánosságra került adatok alapján nem lehet arra kérdésre válaszolni, hogy milyen bűncselekmények valósulhattak meg. „Hogy a tényállást megállapítsunk, látni kellene, mi volt a döntéshozatali folyamat. A pályázati anyagok és döntéshozatali mechanizmus nyilvánosságra hozása ezért lenne fontos. Például, hogy a szekszárdi hangfelvétel által rögzített beszélgetés eredményei hogyan jutottak vissza a hivatalos döntéshozatalhoz” – mondta Hack. A jogász egyetértett abban, hogy a rendelkezésre álló adatok a hivatali visszaélés gyanúját vetik fel, emellett pedig különböző korrupciós tényállások gyanúját is.

Hack arra is emlékeztetett, hogy bár a Zuschlag-ügy volumenében sokkal kisebb összegről szólt, de hasonló konstrukcióban működött: szervezetten, pályázatokat megmutyizva jutottak hozzá közpénzhez. Bár a mostani ügyekben nem konkrétan közpénzről, hanem koncessziókról van szó, de Hack szerint felvetődik, hogy amennyiben a Zuschlag-ügy szervezett bűncselekmény volt, úgy a trafikpályázatok „eltérítése” nem az-e. index.hu