Néhány szóban összefoglalná azok számára, akik nem látták a videófelvételt, hogy mi verte ki ennyire a biztosítékot a médiában?
– Érpatakon én mint magánember szólaltam fel, spontán felszólalóként, és elmondtam véleményemet a konyári II.Rákóczi Ferenc Általános Iskolában szerzett tapasztalataimról. Többek között arról beszéltem, hogy néhány cigány gyerek tisztességes, becsületes, szorgalmas, jól nevelt, de a döntő többség tiszteletlen, neveletlen, a sokszori békés tanári felszólítások ellenére sem viselkednek fegyelmezetten. Sem a szaktanári figyelmeztetők nem használnak, sem az egyesek, ezért hülyéknek neveztem őket, vagyis úgy fogalmaztam, nem is az a baj, hogy hülyék, hanem hogy primitívek.
– Különböző sajtóorgánumokban az is megjelent, hogy ön cigány gyerekek verésével büszkélkedett az ominózus érpataki beszédében.
– Ezt a hazug állítást, aljas rágalmat ezúton is határozottan visszautasítom. Még egyszer mondom, ez egyszerűen hazugság. Nem igaz, hogy én cigány gyerekek verésével büszkélkedtem. Arról beszéltem Érpatakon, hogy félnék megütni őket, nehogy eltörjön a csigolyájuk, de néhányszor fizikai erőszakot kellett alkalmaznom néhány súlyosan problémás viselkedésű cigány gyerekkel szemben. A „fizikai erőszak” kifejezés is téves volt, rossz szóhasználat tőlem, ugyanis én néhány alkalommal a többszöri békés szándékkal felszólított, súlyosan fegyelmezetlen cigány gyerekeket hónuk alá nyúlva felemeltem a padból, és oda tettem, ahová ülniük kellett volna, ahová kértem szépen legalább hatszor minden alkalommal őket, hogy üljenek át.
– Nehezményezte valaki ezen eljárását?
– Ezen cselekedeteim ellen sem hozzám, sem a tagintézmény-vezető asszonyhoz nem érkezett sem a szülők, sem a diákok részéről panasz egyetlen alkalommal sem, ráadásul a gyerekek is játékosan fogták fel ezeket az „akcióimat”, soha nem tanúsítottak ellenállást az általam padból kiemelt neveletlen, tiszteletlen cigány gyerekek, tehát ezért is gondolom úgy ma már, hogy hibás volt a „fizikai erőszak” kifejezés használata is tőlem Érpatakon.
– Önnek milyen a kötődése a településhez, ahol eddig tanított?
– Születésem óta Konyáron lakom, sőt, az őseim évszázadokra visszamenően Konyáron éltek.
– A botrány kipattanása előtt mi jellemezte a munkakörülményeit Konyáron?
– Tavaly október 1-jétől dolgoztam Konyáron, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. Történelmet és cigány népismeretet tanítottam, óraadóként, félállásban. Heti 12,5 órát tartottam, azonban december közepén a konyári tagintézmény-vezető közölte velem, hogy 2013. január 1-jétől másik félállást, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős állást is megkapom, így ez évtől már nem mint óraadó, hanem mint teljes állású, kinevezett foglalkoztatott fogok dolgozni az iskolában. A tagintézmény-vezető asszony saját elmondása szerint az igazgató úrral beszélte ezt meg, és azt is közölte, hogy majd január közepén-végén, amikor aláírom a kinevezésemről szóló szerződésemet, akkor visszamenőleg január 1-jétől megkapom a fizetésemet már mint teljes állású foglalkoztatott. Ennek tudatában kezdtem végezni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladataimat. A 2013. januári jelenléti íven már nem az óraadók között, hanem a kinevezett, teljes állású tanárok között szerepel a nevem. Erről fénymásolataim vannak. Tehát én 2013. január 23-ig annak tudatában dolgoztam teljes állásúként, hogy ki fogják fizetni a béremet.
– Ha jól sejtem, a botrány miatt ez is másképp alakult…
– A fordulat ez ügyben január 23-án, szerdán történt, amikor értesített a tagintézmény-vezető asszony, hogy nem folytathatom a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataimat. Bár én a kinevezésemről szóló szerződést Derecskén január közepén aláírtam, amelyben rögzítve volt, hogy én fő- és teljes állású foglakoztatott személy vagyok, és hogy visszamenőleg, 2013. január 1-jétől érvényes a szerződésem, amely bruttó 142 ezer forintnyi fizetésről szólt, ami járt volna egy teljes ledolgozott hónap esetén. Csakhogy én február elején az addigi óraadói fizetésemet kaptam meg, ami bruttó 78 ezer, nettó 52 ezer forint volt, tehát az általam gyermek- és ifjúságvédelmi felelősként egész hónapban ledolgozott óráim után nem kaptam fizetést! Ez számomra elfogadhatatlan. Február 7-én délután 4 órakor pedig a tankerületi igazgató és az iskolaigazgató közölte velem, hogy azonnali hatállyal elbocsátott engem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke.
– A kollégái hogyan vélekednek az ön esetéről?
– Azt gondolom, ma Magyarországon nincs demokrácia, mert a tanár kollégáim, akik négyszemközti beszélgetéseink során, valamint a nevelői szobában igazat adtak nekem, és egyetértettek az Érpatakon elmondott beszédem tartalmával, nekik – sajnos teljes joggal – félniük kell attól, ha nyilvánosság előtt elmondják az igazságot. Mert ha őszinték, akkor elvesztik az állásukat, egzisztenciájukat. Félelemben kell élniük ma Magyarországon az értelmiségi embereknek! A tagintézmény-vezető asszony is mondott még súlyosabb dolgokat is a problémás viselkedésű cigány gyerekekre vonatkozóan, mint én, de persze ezt másik szavában tagadta. Sajnos vannak ilyen jellemtelen emberek…jovo.hu