Balog Zoltán emberi erőforrás  miniszter tartott egy körülbelül egyórás előadást a felsőoktatás reformjáról. Ebből forrásaink szerint az derült ki, hogy a felsőoktatásban „kupleráj van”, mert még azt sem tudják megmondani az intézmények, hogy mennyibe kerül egy hallgató. Balog kifejtette, azért is nehéz meghatározni a bekerülési költséget, mert az egyetemek által megszabott önköltség sokszor nem tükrözi a valódi képzési költségeket.

 

Ennek oka a miniszter szerint, hogy az egyetemek a népszerű szakokon sokkal nagyobb összeget határoztak meg, hogy ezzel is pénzhez jussanak. Információink szerint Balog arról is beszélt, hogy az intézmények az egyes szakok iránti nagy keresletre tekintettel átestek a ló másik oldalára: szorgalmazták az állami keretszámok növelését, és a kapacitásaikon túlmenően vettek fel önköltséges hallgatókat. Kormánypárti forrásunk szerint Balog nem arra utalt, hogy felülről szabják mennyit, kérhetnek el az egyetemek, mindössze azt hangsúlyozta, hogy az önköltség nem mutatja meg, mennyibe kerül ténylegesen a képzés, így a támogatásokat nyújtó állam kalkulációit is nehezíti.

Balog előadásában egyebek mellett azt is kielemezte, hogy milyen a következő hónapokban – áprilissal bezárólag – milyen lesz a kormány tárgyalási stratégiája a hallgatókkal és a rektori konferenciával szemben. Bár kormánypárti forrásunk ezzel kapcsolatban nem akart részleteket elárulni, annyit elmondott, hogy a miniszter láthatóan megnyugtatta a korábbi tüntetések miatt aggódó képviselőket.

Nem adminisztratív eszközökkel

Információink szerint a frakcióülésen szóba került a kormány által az egyetemekre kinevezendő kancellárok (gazdasági felügyelők) ügye is. A rendszert forrásunk szerint Balog ezt azzal védte, hogy az egyetemi autonómia az oktatásra és a kutatásra terjed ki, az intézmények gazdasági menedzselése nem tartozik ide. A miniszter arra is utalt, hogy a gazdasági főigazgatók – akiket az egyetemek választanak meg – részesei a rendszernek, nem látják át az egész felsőoktatás, illetve a nemzetgazdaság problémáit, elsősorban a saját intézményük érdekeit tartják szem előtt.

A kormány az elmúlt két évben jelentős összeget, több tízmilliárd forintot vont ki a felsőoktatásból. Ezen az sem változtatott, hogy a hallgatói tiltakozások miatt letettek az államilag finanszírozott helyek számának drasztikus csökkentéséről. A változások leginkább a vidéki főiskolákat veszélyeztetik, hiszen ezeknek van kevesebb lehetőségük fizetős hallgatókkal pótolni a kiesést.

„Nincs szándékunkban a főiskolák felülről, adminisztratív eszközökkel történő megszüntetésére” – fogalmazott óvatosan Halász János, az Emmi parlamenti államtitkára, amikor tavaly december 3-án a vidéki főiskolákért aggódó Osztolykán Ágnes LMP-s képviselőnek válaszolt. Ez a mondat ugyanakkor azt is jelenti, hogy egyéb módon – például jelentkezők hiányában, vagy pénzügyi csőd miatt – megszűnhetnek intézmények-írja a hvg.hu