Első fokon elutasította a  Pécsi Törvényszék Gyurcsány Ferenc volt kormányfőnek a pecsiujsag.hu üzemeltetője ellen benyújtott sajtó-helyreigazítási kérelmét abban a perben, amelyben a politikus azt kifogásolta, hogy a portál cikke plagizálást sugallt.

 

Címkékgyurcsány, pécsi újság, plágiumvád
A bíróság arra hivatkozva utasította el a kérelmet, hogy a cikk 2012 áprilisában jelent meg, a politikus pedig jogi képviselője útján októberben, vagyis a rendelkezésre álló 30 napos határidőn túl nyújtott be helyreigazítási kérelmet.

A Pécsi Törvényszék által október 19-én jegyzett ítélet indoklása felidézi: Gyurcsány Ferenc a Pécsi Tudományegyetem (JPTE) Tanárképző Karán folytatott technika-biológia szakon főiskolai tanulmányokat, ahol 1984-ben szerzett főiskolai diplomát, majd 1990-ben a Közgazdaság-tudományi Karon levelező szakon egyetemi diplomát.

A főiskolai diploma megszerzéséhez elengedhetetlenül szükséges szakdolgozat 1984-ben adta le a felperes A Balaton-felvidék szőlészete és borászata címmel. A diplomamunka 2012 májusában már nem volt fellelhető a jogutód Pécsi Tudományegyetemen.

Gyurcsány Ferenc volt sógora, Rozs Szabolcs 1980-ban a JPTE Tanárképző Főiskolai Karára ugyancsak benyújtott egy szakdolgozatot azonos címmel. Az indoklás rögzíti azt is, hogy 2012 áprilisában a Hír Tv plágiumgyanút fogalmazott meg a volt kormányfővel szemben a szakdolgozat hitelességével kapcsolatban. A Pécsi Tudományegyetem ezt vizsgálandó bizottságot állított fel, amelyet Kovács L. Gábor egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese vezetett az érintett karról delegált oktatási szakemberek, valamint egy elismert jogászprofesszor részvételével, az erre vonatkozó előírásoknak és szabályozásnak megfelelően.

A bizottság arra jutott, hogy a Gyurcsány szakdolgozatáról készült egyoldalas bírálatban szereplő szöveg- és szövegrészlet-kritikák konkrét oldalszám szerinti utalásai oldalszám szerinti egyezést mutatnak Rozs Szabolcs azonos című, de hosszabb terjedelmű szakdolgozatával. Ez azonban a testület szerint nem alkalmas eljárás arra, hogy Gyurcsány szakdolgozatával kapcsolatban szerzői jogi megállapításokat tegyen. Ezért az eljáró bizottság arra jutott: nem tud érdemi határozatot hozni, amíg Gyurcsány szakdolgozata nem áll a rendelkezésére.

A bíróság a döntését azzal indokolta, hogy a helyreigazítást a felperes 30 napon túl indítványozta. Kitért ugyanakkor arra is, hogy azt a perben vitatott kijelentést, hogy a két szakdolgozat címe azonos volt, Gyurcsány Ferenc sem vitatta, a Hír Tv-nek pedig úgy nyilatkozott: valószínű, hogy olvasta a sógora dolgozatát és merített is belőle.

Azzal kapcsolatban, hogy Gyurcsány Ferenc összességében sérelmezte a cikket amiatt, mert abban a hamis színben tüntették őt fel, hogy a két dolgozat kétséget kizáróan azonos lett volna, a bíróság azt állapította meg: nem történt való tények hamis színben történő feltüntetése, mert a portál híven közölte a tényeket, másrészt a cikk ezeken túlmenően következtetéseket, véleményeket tartalmaz, ami szintén nem alkalmas sajtó-helyreigazításra.

Czeglédy Csaba, Gyurcsány Ferenc jogi képviselője azt mondta: most kapta meg ő is az írásba foglalt ítéletet, amely ellen fellebbezést nyújtanak be. Az ügyvéd hozzátette: az eljárást próbapernek is szánták, kifogásolva azt, hogy nincs egységes szabályozása annak, hogy a folyamatosan elérhető online tartalmak esetében a sajtó-helyreigazításra rendelkezésre álló 30 napos határidő miként értelmezhető.