„Továbbsétálva” a Győri kapuban találkozhatunk a közelmúltban átadott Felsővárosi református templommal. „A panelos környezettel kontraszos képet adva nyerstéglás falakat és kerített templomot terveztek. A kör alakú tömör téglakerítésen a személybejárat az utcasarok felé nyílik a torony közelében. Az elő-udvarról lehet bejutni a templomba és innen közelíthető meg az altemplom is. A kiszolgáló résznél „olvasókertet”, könyvtárat, „pihenő játszóházat”, az elmélyülés helyszínének pedig „Tündérkertet” is képzelt a tervezője. 2010 decemberében (ekkor még nem volt teljesen befejezve a létesítmény) karácsonyi hangversennyel a hívek használatba is vették”. (forrás: szabad enciklopédia).
Miskolcon a hagyományos technológiával történő 1952-62 évek közötti időszakban, amikor voltak még a városnak olyan részei ahol szanálás nélkül lehetett egy létesítendő útvonal mindkét oldalát beépíteni, ilyen volt pld. a Győri kapu északi és déli oldalának a beépítése is. A Glósznak nevezett lakótelep is ebben az időszakban született. E lakótelep előtt volt található még a 60-as évek elején is az un. Glósz kitérő, amely a korábbi egyvágányú villamos megállóhelye volt, megvárva a szembejövő forgalmat és azután egy kitérő sínpályán tudták az útjukat folytatni tovább, mindkét irányban. „Budapest után Miskolcon indult meg az országban elsőként a normál nyomtávú közúti villamosvasút. A forgalom 1897-ben indult meg. A villamos közlekedés megindulását követően a villamosenergia-szolgáltatás előnyeit Miskolcon a közvilágítás területén élvezték először. A régi, gázlámpás közúti világítás után.
A villanyáram szolgáltatás és a villamos közlekedés egészen az államosításig összefonódott. A diósgyőri áram- átalakító ma is szolgáltat lakossági áramot. A Glósz kitérőt 1928 év-végén adták át. A villamosvasút korszerűsítése 1950-ben megkezdődött, amikor a párt és kormányhatározat alapján Miskolcot az ország második nagyipari városává kívánták fejleszteni. 1964-ben megvalósult az egybefüggő kettős vágány a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr között. A csuklós villamosok 1962-től jelentek meg, 1971 nyarától pedig már kalauz nélkül közlekedtek. A 80-as évek elején pedig elkezdődött a részleges pálya rekonstrukció a villamospálya elhasználódása miatt”. (forrás: MVK Zrt honlapja). A jelenlegi, befejezés előtt álló „Zöld nyíl” EU-s nagyberuházásról a Táncsics Mihály térnél fogok említést tenni.
A Győri kapuban az un. Glósz lakótelep előtti és utáni szakaszon is (északi oldal) nagyobb részben meghagyták a családi házas kertes beépítést, régi típusú villanegyeddel, időnként megszakítva egy-egy panelházas épülettel. Ezen a területen a Rácz Ádám utca 29 szám alatt, emlékeim szerint már elég régen itt található a Tiszavirág étterem. Mi a 80-as években jártunk itt egyszer a német barátainkkal, akiket nagyon megvicceltünk. Már korábban kérdeztük tőlük, hogy ettek e már békacombot? Ők felháborodva tiltakoztak ez ellen. Mikor ide eljöttünk természetese a pincértől ezt rendeltük. Mivel ők nem értettek magyarul, ez könnyen ment. Amikor a pincér kihozta a gusztusosan tálalt ételt, gyanúsan méregették a kb. 8 pár kicsinyke kirántott békacombokat, a gyufaszál vastagságú combcsonttal. Kérdezték tőlünk, hogy mi ez? Mi mondtuk nekik, hogy ez egy különleges kicsi madár combjai, amit ők el is hittek nekünk és jóízűen megették. A férjem is így csapott be engem először az avasi Halásztanya vendéglőben. Majd amikor hazaértünk elkezdtünk brekegni, és ekkor jöttek rá a turpisságra. Először csináltak egy kis műfelháborodást, de utána mondták hogy tényleg nagyon finom volt, és máskor is szívesen megkóstolnák. Ennyi emlékem van erről a helyről a régmúltból. Remélem, hogy még ma is egy színvonalas étterem. De azért ne gondolják azt, hogy mi állandóan a vendéglátóhelyeket látogattuk (mert már sok hasonló esetet említettem meg idáig a blogaimban), ezek a látogatások többnyire a nyáron, és a hozzánk érkező barátainkkal közösen fordultak elő.
Az új északi tehermentesítő út a Vologda utca folytatásaként a Kőporos utca, Andor utca, Görög-szőlő utca, stb. folytatódik (de nem olyan szélességben már), amely még a 60-as években is a LÁEV kisvasút nyomvonala volt a Szent Anna téri végállomásig. De az új út kialakításakor szükséges volt megszüntetni és az Előhegyi lakótelepre (volt Kilián észak) a végállomását áthelyezni. A kisvasútról majd ott bővebben.
Most pedig „átsétálok” a Győri kaputól délre eső városrészre. A Petőfi utca amelynek közepén a Szinva patak folyik, ez az utca a közelmúltban új rajzolatot kapott és a Nagyváthy János útkereszteződésig tart, majd Vászonfehérítő utcaként folytatódik tovább. A Szinva patak medrét is helyenként kicsit átformálták. Csak a nyugati irányú főforgalom haladt ezen az utcán a patak északi oldalán lévő városrendezés után, (a Szinva északi oldalán lévő épületek szanálása előtt a régmúltban még kétirányú utca volt) és a Meggyesalja utcán zajlott le a visszafelé jövő keleti irányú főforgalom, azaz a déli tehermentesítő úton. A közelmúltban már mindkét irányban kialakították a Petőfi utca forgalmát, a Szinva patak mindkét oldalán. Erre a városnegyedre a pataktól délre családi házas beépítés a jellemző tipikus polgári épületekkel, amelyek már a háború előtt is itt álltak. Szerencsére nem estek áldozatául a városrendezésnek. A patak északi oldalán viszont a jelenünkben már panelos beépítéssel találkozunk, amelyek helyén korábban szintén családi házas polgári épületek voltak találhatóak, pontosan úgy mint most a patak déli oldalán.
A Petőfi utca 18 szám alatt a Szinva északi oldalán találkozhatunk a Mentőállomással, amelynek története a Tűzoltóságéval fonódik össze. 1897-ben hozták létre a mentőosztagot, majd az Országos Mentőszolgálat 1948-ban jött létre. Ezt az állomást 1952-ben adták át, ahol ma is működik. A patak déli oldalán a Petőfi utca 23 szám alatt található a Polgármesteri Hivatal Adóosztálya. Ezen a területen volt található korábban a Gyermekkórház, a Szentpéteri kapui Megyei Kórházban történt új korszerű pavilon megépítése előtt. A 39 szám alatt pedig székel a Polgármesteri Hivatal Szociális osztálya, és a Házasságkötő terem? Átsétálva a Petőfi utcával párhuzamosan haladó Meggyesalja utcára, a 12 szám alatt a B.A.Z megyei ÁNTSZ modern újkori épületével találkozhatunk, ahol tisztiorvosi szolgálat szervezése, irányítása, közegészségügy, járványügy, laboratóriumi vizsgálatok, oltások, stb. a feladatuk. Ez az épület a korábbi Gyermekkórház részbeni területén a Polgármesteri Hivatal (Petőfi u. 23 szám) mögött épült fel. A Meggyesalja utca szép kertvárosi negyed régi típusú villaépületekkel, köztesen újabb, modern családi házakkal is.
Innen már nagyon közel az Avas dombja található, az Avasalja utcáról ha felsétálunk a Zsidó temetővel találkozunk, amelyről már egy korábbi blogomban írtam. Mellette a Hideg sor kezdődik, amely terület szintén a városunk egyik, még meglévő szégyenfoltja. Folytatása a Ruzsinszőlő dűlő, amely terület már az Egyetemváros mellett helyezkedik el. A Nagy Avas Felső sor és Hideg sor által határolt területen találkozhatunk az Avas Ifjúsági Parkkal.
A mai „sétámat” itt most befejeztem, a Győri kapu folytatása következik főútvonalként, a mellette elterülő északi és déli városnegyedek érintésével. Őszintén remélem, hogy a kísérőim lesznek a továbbiakban is. Előző sétáim helyszíneinek leírásait megtalálhatják ezen újság oldalán, a blognevemen.
Folytatása következik.
ok.ildi.blog