Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre.

 

Tisztelt Olvasók!

Sajnos nekem is van rossz tapasztalom a magyar egészségüggyel, illetve az orvosokkal kapcsolatban. Most viszont egy olyan esetet írok le, amikor a mérleg nyelvét egy másik ORVOS visszabillentette.

Dunakeszin lakom, 2012. augusztus 12-én, vasárnap hajnali fél 2kor párom rosszul érzete magát, s hogy mielőbb orvoshoz kerüljön, nem kihívtam az ügyeletet, hanem magam vittem be autóval. Az orvos és az ápoló aludtak, csöngetésre ébredtek, majd engedtek be.
Az orvos (?), fekete rövidnadrágban, ujjatlan fekete pólóban (látszott, hogy leszakították a rövid ujjakat a pólóról), ami nem mellesleg, mint a szita-lyukas volt! Kopasz, kigyúrt, inkább néztem volna erő-embernek, típusú ember jött be a rendelőbe, s flegmán, ránk sem nézve megkérdezte: mi van?

Páromnak fejfájása volt, szédült, gyomrát fájlalta, rossz közérzete volt. Az ‘orvos’ elhúzta a száját, majd vizsgálat gyanánt álló helyzetben kinyújtatta előre mind két karját a páromnak, s 3-5 mp múlva elvégzettnek tekintette a kivizsgálást. Tehát nem csinált mást!!!!
Nem mondott semmit, aláírta a nővérke által kitöltött lapot, s mély, sértődött hallgatásba burkolózott. Vártunk, vártunk, de csak nem mondott semmit, majd a nővér megkérdezte, hol lakik a párom, mert a lakcím kártyán pesti cím van, és akkor most hova küldesse a mentővel?
Ekkor fordultam én tanácstalanul az ‘orvoshoz’, felvilágosításért, aggodalommal a hangomban.

A válasz nagyon kelletlenül érkezett: „2 napja agyérgörcse volt, agyának azon területe elhalt, neki már mindegy!” Döbbenetemben szólni sem tudtam egy darabig, majd megkérdeztem, mi a következő lépés? Válasza: majd a mentő elintézi. Várjuk meg a folyosón.
Kifelé menet az ügyeletes telefon megszólalt, anyuka 2,5 éves lázas kislányához hívta az ‘orvost’, aki morogva, csapkodva közölte, hogy elege van az ilyen hülyékből – mint mi és az aggódó anyuka.

Szerencsére a mentős rögtön vérnyomást mért (170/110 volt), s gyorsan bevitték a Honvéd kórházba. Ott megkapta azt az ellátást, ami minden magyar és TB-t fizető polgárnak jár. A számára kijelölt, nagyon kedves fiatal ORVOS tetőtől-talpig, lelkiismeretesen, szerteágazóan kivizsgálta, ahonnan reggel 7 óra után tudtunk hazajönni, további orvosi vizsgálatokra való beutalókkal! Az ORVOS többször kijött hozzánk a váróba, gyógyszert adott, érdeklődött,
van-e javulás! Neki szívből köszönjük a törődést!

Most már csak azon aggódom, nehogy valaha annak az embernek a kezébe kerüljünk, aki a Dunakeszi SZTK ügyeletét látja el, mint sintér!

További jó egészséget mindnyájunknak!

B.Sz.