Az Országgyűlés szeptemberben  fogadhatja el a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi csomagot, amelynek részeként a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a kedvezményezett körben meghirdetett, munkát terhelő járulékok csökkentése – mondta Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek szerdán. Közölte, a jelenlegi egyszerűsített adózási formák, így az ekho és az eva is megmarad.

 

 

A kormányfő tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett meg hétfőn a parlamentben. Ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig a jövőben 16 százalékos kisvállalati adót választhatnak. A munkahelyvédő intézkedések forrását a tranzakciós illeték kiterjesztéséből teremtené meg a kabinet.

A 25 év alattiaknál 200 ezer, az 55 év felettieknél 500 ezer főt érint a bejelentett intézkedéscsomag – idézte a tárca számítását Balog Ádám. Hozzátette azt is, hogy az első csoportban 18 százalékos, az utóbbiban 36 százalékos a magyar foglalkoztatási arány, amely mindkét korcsoportban nemcsak az EU átlagától marad el, hanem még a régiós átlagtól is.

Arra a kérdésre, hogy a munkavédelmi program a jelenleg foglalkoztatottak megtartását vagy az új emberek felvételét segíti-e, a helyettes államtitkár úgy válaszolt: a program segíteni kívánja mindkét cél elérését. A foglalkoztatás logikájából természetesen az következik, hogy az 55 év felettieknél a munkahelyek megtartása a fontosabb, míg a 25 év alattiaknál elsősorban új munkahelyek teremtését segítheti az akcióterv – magyarázta.

Hangsúlyozta azt is, a növekedéshez fontos, hogy a vállalkozásokat az adókörnyezet ne korlátozza. Mert „bár az adóterhelés mindig korlátot jelent, nem szabad, hogy olyan mértékben szűkítse a vállalkozások mozgásterét, hogy az már növekedési áldozattal járjon”.

„Mivel Magyarországon a kis- és közepes vállalatok növekedését elsősorban a foglalkoztatást terhelő adók befolyásolják, ezért ezeknek az adóknak és járulékoknak a csökkentésére van szükség” – emelte ki a helyettes államtitkár. Véleménye szerint a megfelelő adózási környezet jelenthet valós ösztönzést a működőképes kisvállalkozói szektornak a gazdasági növekedés beindulásakor, arról nem is szólva, hogy a meghirdetett kedvezmények segítenek abban, hogy a túléljék a jelenlegi válságos időszakot.

Balog Ádám elmondta: a szociális hozzájárulásból levonható kedvezmények a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelentenek.

A jelenleg igénybe vehető egyszerűsített adózási formák megmaradnak, így az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho), az egyszerűsített vállalkozási adó (eva), illetve az átalányadók különböző fajtái – emelte ki a helyettes államtitkár. De jelezte azt is, hogy a tárca konzultál a vállalkozásokkal, a piaccal, és amennyiben olyan felvetés fogalmazódik meg, hogy a felsorolt egyszerűsített adózási formák közül valamelyikre már nincs szükség, akkor szóba jöhet a megszüntetés, azaz evolutív módon kezeli a minisztérium a kérdést.

A 6 millió forint alatti árbevételű mikrovállalkozásoknál olyan tételes átalány – nevezhetjük kisadónak – kerül bevezetésre, amely kiváltja a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót, mértéke főállásban havi 50 ezer, mellékállásban havi 25 ezer forint lesz. Külön érdemes kiemelni, hogy ebben az adózási formában az áfát nem lehetne elszámolni – magyarázta Balog Ádám.

A helyettes államtitkár véleménye szerint amennyiben egy eva-körbe tartozó vállalkozás árbevétele nem éri el az évi 6 millió forintot – ide tartozik az evások 60-70 százaléka -, a vállalkozónak lehetősége lesz arra, hogy éljen ezzel a „kedvező ajánlattal”.

Egy másik kedvező adózási lehetőségre is felhívta a figyelmet Balog Ádám, amelyet a 25 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások vehetnek igénybe. A 16 százalékos adókulcs a nyereség és a bérköltség, mint adóalap után lenne fizetendő.

A meghirdetett 300 milliárd forintos csomagból a már említett 100-150 milliárdos tétel mellett, az utóbb felsorolt kedvezményes adózási formák további 150-200 milliárd forintos adókedvezményt jelentenek a vállalkozásoknak – közölte a helyettes államtitkár. Arra a kérdésre, hogy a program felülről nyitott-e, azaz szükség esetén több kiadást is elviselne a költségvetés, azt felelte, hogy szaktárca viszonylag pontos becslés alapján számolt a 300 milliárd forintos összeggel.

Meghatározott körbe tartozó vállalkozók számára finanszírozási könnyítést jelenthet, hogy pénzforgalmi szemléletű általános forgalmi adó elszámolást választhatnak. Ennek lényege, hogy az ilyen elszámolást választó vállalkozások csak akkor kötelesek befizetni az áfát, ha nekik az ellenértéket már kifizették, de ennek feltétele, hogy vállalják, hogy a beszerzések áfáját is csak akkor vonják le, ha a szállítói számlát kiegyenlítették – hangsúlyozta Balog Ádám.

A helyettes államtitkár rámutatott: az Országgyűlés várhatóan szeptemberben fogadja el a munkavédelmi csomagot, így a vállalkozásoknak elegendő idejük áll rendelkezésre ahhoz, hogy döntsenek az esetleges januári változtatásokról.