Morvai Krisztina nyílt levele a Marian Cozma gyilkosainak büntetését jelentősen enyhítő Győri Ítélőtábla elnökéhez

Tisztelt dr. Havasiné dr . Orbán Mária, a Győri Ítélőtábla elnöke!

 

A Győri Ítélőtábla a tegnapi napon hozott másodfokú ítéletet a Marian Cozma és két társa sérelmére elkövetett, azon kirívó súlyú élet elleni bűncselekmény ügyében, amely az egész magyar társadalmat mélyen megrendítette és felháborította. Mint ismeretes, az elkövetők egy ereje teljében levő fiatalember életét kioltották, két másik fiatal férfit pedig életveszélyesen megsebesítettek.
Az emberek többsége értetlenül fogadta a bíróság tegnapi döntését, amellyel az első fokon kiszabott büntetéseket jelentős mértékben enyhítette, így az elsőrendű vádlott büntetését életfogytig tartó szabadságvesztésről 18 évre csökkentette. A hírkommentárok szerint az adott elkövetők vonatkozásában nem merül fel törvényi akadálya annak, hogy akár a legsúlyosabb megítélésű cselekmény elkövetője is jelentős kedvezménnyel szabaduljon.
Bírói szakvizsgával is rendelkező büntetőjogászként tudom, hogy jogi kérdésekben nem helyes kizárólag érzelmi alapon, elhamarkodottan, az ügy ténybeli és jogi kérdéseinek alapos ismerete nélkül nyilatkozni, ezért ezt most nem is teszem. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy mind nekem, az ügy iránt érdeklődő jogásznak és választott politikusnak, mind a magyar társadalom minden érdeklődő tagjának jogában áll az ítéletet a maga egészében megismerni, elolvasni, s abból a maga következtetéseit levonni. Annál is inkább így van ez, mert a bírósági döntés Magyarország nevében született, az eljáró bírók azt nem magánemberekként, hanem a magyar nép felhatalmazása alapján, a magyar állam büntetőhatalmát gyakorolva hozták meg. Éppen ezért arra kérem Elnök Asszonyt, hogy mind az említett másodfokú ítéletet, mind pedig annak „alapítéletét”, az ügyben hozott elsőfokú döntést a Győri Ítélőtábla honlapján – a személyes adatok védelmére szolgáló jogszabályok betartása mellett – nyilvánosságra hozni, az érdeklődők számára megismerhetővé tenni szíveskedjék.
Azért is tartom szükségesnek a határozat – így annak indokolása – teljes terjedelmében történő megismerhetőségét, mert a médiában megjelent indokolás nem csupán mennyiségében kevés, de minőségében, azaz tartalmában is meghökkentő. Meghökkentő – s reményeim szerint félreértésen alapul – az az indokolás, amely szerint azt tekintette a bíróság meghatározó jelentőségű, a büntetés jelentős enyhítésére okot adó tényezőnek, hogy az ölési cselekmény „indulati jellegű” volt. Az emberölés ugyanis természeténél fogva indulati jellegű cselekmény. Az indulat ténye akkor enyhítheti a cselekmény megítélését és a büntetést, ha az elkövetőben kialakult indulatnak valamiféle – bizonyos mértékig – erkölcsileg menthető oka van. Egyéb további tényezők fennállása (így beszűkült tudatállapot stb.) esetén ez eltérő minősítéshez – erős felindulásban elkövetett emberölés – is vezethet, amelynek törvényi büntetési tétele is alacsonyabb, mint az emberölés alapesetéé. E tényezők hiányában is tekinthető az „indulat”enyhítő körülménynek, de szintén csak akkor, ha az indulatot kiváltó ok – például valamiféle jogos elkeseredettségből fakadó düh a sértett irányában – erkölcsileg bizonyos mértékig menthető. Az, hogy valaki „haragszik” a sértettre, vagy az, hogy ideges, indulatos „úgy általában”, nem alapozza meg azt, hogy a cselekmény indulati jellege a büntetést enyhítő körülménynek lenne tekinthető, Ha az ezzel ellentétes álláspont terjed el a köztudatban, annak beláthatatlan következményei lehetnek.
A másik kérésem azzal kapcsolatos, hogy az ítélethirdetésről készült televíziós felvételen – megrökönyödésemre – azt láttam, hogy a tárgyalóteremben a magyar zászló mellett az Európai Unió zászlója állt a bírói pulpitus mellett. Magyarország európai uniós csatlakozása óta számtalan tárgyaláson, számtalan tárgyalóteremben jártam szerte az országban, de ilyet szerencsére eddig nem tapasztaltam. Tény, hogy Magyarország jelenleg az Európai Unió egyik tagállama. Ugyanakkor Magyarország független állam, nemzeti önrendelkezéssel, s független igazságszolgáltatással. Az igazságszolgáltatás nemzeti hatáskör, abba az Európai Unió sem tényleges cselekedetekkel, sem szimbolikusan nem szólhat bele. Ennélfogva az EU-s zászló jelenléte magyar bírósági tárgyalóteremben elfogadhatatlan. A konkrét ügyben az EU-s zászló tárgyalótermi jelenléte például azt sugallhatja az ítélethirdetést a televízióban nézők számára, hogy a bíróság – az adott esetben a cigány etnikumhoz tartozó brutális bűnözők vonatkozásában – valamiféle külső nyomásnak engedelmeskedve enyhítette jelentős mértékben az eredeti büntetést. Egyebek mellett az ilyen értelmezések elkerülése érdekében is megismétlem kérésemet a határozat(ok) nyilvánosságra hozatalára, s egyúttal arra is kérem Elnök Asszonyt, hogy haladéktalanul intézkedjen az Európai Unió zászlajának a Győri Ítélőtábla tárgyalóterméből történő eltávolítása érdekében.
Kérem, hogy intézkedéséről tájékoztatni szíveskedjen!
Köszönettel és tisztelettel
Dr. Morvai Krisztina
Európai parlamenti képviselő