Még szerencse, hogy a teljesen vállalhatatlan Internet forgalmi adóról gyorsan lemondott a kormány

Az már köztudott, hogy lesz telefonadó, sőt, mondják, hogy ez 2 Ft

 

lesz percenként. De biztos ez? Lehet, hogy mégis átalányadó lesz, vagy
más? 

Egyetlen dolog biztos a telefonadóval kapcsolatban: az állam évente 52
milliárd Ft-ot szeretne belőle. Az új adó ismét hidegzuhanyként érte
az iparágat, ezúttal azonban az előfizetők fogják az adót megfizetni.
A kormány eredeti terve az volt, hogy 2 Ft-ot szedjen be minden
megkezdett perc után, és ugyanennyit minden SMS és MMS után. A
látszólag egyszerű konstrukció kérdések és problémák sokaságát veti
fel, melyekre később visszatérünk. Ezen problémák miatt – melyeket a
tervezett július 1-i bevezetés is tetéz – erősödik az a verzió amit a
szolgáltatók lobbiznak, hogy előfizetőnként, pontosabban
előfizetésenként átalánydíjban kelljen megfizetni az adót. Mivel 11,7
millió mobil és 2,9 millió vezetékes előfizetés van, az 52 milliárd Ft
adó éves 3500 Ft adóból jön ki előfizetésenként, azaz havi kb. 300
Ft-ból.

A perc alapú adóból is könnyen kiszámolható az 52 milliárd Ft, tudván,
hogy tavaly éves szinten 17,8 millió perc mobil beszélgetést és 5,4
millió perc vezetékes beszélgetést folytatunk, meg pár millió SMS-t
küldtünk.

Mennyivel fogunk többet fizetni?

A percdíjas adó többlet terhét csak az előfizetők kisebb része tudja
akárcsak megbecsülni is a maga számára. Néhány példa:

– Hálózaton belül 0 Ft-os percdíjak: ez az internet- és
kábelszolgáltatók egyik kedvenc csalija a saját
telefonszolgáltatásukhoz. Ennek az ingyenességnek tehát vége, de vajon
mennyit is beszéltünk eddig ingyen?

– Az ilyen-olyan csevegő csomagoknak is vége, mikor jellemzően a
hagyományos vezetékes telefonszolgáltatók a havidíjba építve korlátlan
beszélgetést ajánlottak bizonyos irányokba, ilyenek pl. az Invitel
Szövegelő Plusz, Szövegelő Extra, T-Home Hoppá, T-Home Favorit Extra,
vagy UPC Szomszéd+ csomagjai.
– Mobiloknál igen elterjedtek az céges és immár családi flották is,
ahol egymás közt ingyen beszélhetnek. Eddig. Nem sokan tudják mennyit
is beszéltek ingyen, hiszen nem számított. Eddig.
– A feltöltőkártyás mobiloknál sokan azt mondják, hogy nem lehet
kivetni az adót vásárláskor (kártya feltöltéskor), mert még nem lehet
tudni az adó mértékét. Vélhetően ez nem fogja zavarni a jogalkotót, az
adó utólagos kiszámolása bőven meg fog neki felelni.

Amit szintén homály fed, az az ÁFA kérdése. Egyes szakértők szerint az
új adóra még a 27% ÁFA is rájön, a kormány nem szokott zavarba jönni
az adó adóztatásától, lásd üzemanyag. Így akár 66 milliárd Ft
többletadó is összejöhet egy évben. Ha az új adó beépül a szolgáltatók
díjcsomagjaiba, akkor az ÁFA szinte óhatatlanul rájön még.

Graur Tamás, az internetet.hu távközlési szakértője szerint az adó
kiszámítása, bevallása hatalmas kihívás elé állítja a szolgáltatókat.
Erre felkészülni szerinte még több hónap alatt sem lenne egyszerű,
júliusig azonban – tekintettel arra, hogy még a jogszabály tervezet
sem született meg – szinte lehetetlen. Ezért is lehet befutó a havi
átalány, bár ez az alacsony havidíjú díjcsomaggal rendelkezőket
aránytalanul sújtaná. Igazságosabb lenne egy havidíj alapú adó. Az
adókulcs 10% körül kellene legyen az 52 milliárdos adó célhoz. Itt
gondot okozhat az internet, sőt TV szolgáltatások kiszűrése az adóalapból,
tekintettel az oly népszerű telefon+internet és hasonló
kombinált csomagokra, valamint a kifejezetten okostelefonokra szánt
telefon+mobilnet csomagokra.

Mi lesz az új adó hatása?
Graur Tamás szerint a távközlési cégeknek ez jobb – pontosabban
kevésbé rossz – mint a különadó, mert ez egy az egyben továbbhárítható
az ügyfelekre. A közepes és nagy internet- és kábelszolgáltatóknak
sokkal jobb, mert árbevételük kis hányadát adja a telefon, a különadót
viszont a teljes árbevételük után fizették, ami sokukat sodorta
végveszélybe.

Abban idén kevéssé reménykedhetünk, hogy a szolgáltatók a verseny
miatt benyelik az új adót, különös tekintettel arra, hogy a különadó
csak az év végén kerül kivezetésre (ha egyáltalán), tehát idén
kétszeres különadót kell fizetniük. Ha év végével tényleg megszűnik az
eddigi különadó, elképzelhető majd egy díjcsökkentés, a szolgáltatók
addigra átalakíthatják díjcsomagjaikat, azokba beépíthetik az új adót
és legalább részben átvállalhatják azt. Ez rövidtávon szinte
elképzelhetetlen, már csak technikailag is. A percdíj alapú adó
annyira felforgatja a csomagok jó részét, hogy az informatikai
rendszerek súlyos fejlesztését igényli.

A felhasználóknak ugyan nem jelent elviselhetetlen többlet terhet az
új adó, de sokakat rádöbbenthet arra, hogy egyébként is túl sokat
telefonál és túl drágán. Lehet, hogy a díjnövekmény – bár nem túl
nagy, mégis áttörhet egy kényelmi falat az emberekben-cégekben és
elkezdhetnek jobban odafigyelni a telefonálási szokásaikra vagy éppen
a csomagválasztásra. Az adó újabb szög a vezetékes szolgáltatás
koporsójába, ez eddig is folyamatosan csökkent, többen gondolhatják
megint, hogy minek fizessenek elő továbbra is erre. Még inkább
előtérbe kerülhetnek a Skype, Viber és hasonló ingyenes telefonálási
lehetőséget biztosító net telefon rendszerek, melyek már nemcsak
számítógépről, hanem okostelefonról is működnek. Kérdés egyébként,
hogy ezen internetes telefonszolgáltatások fizetős változataira hogyan
vetnék ki és hajtanák be az adót.
A szegényebb rétegek szokás szerint többet veszítenek, és mivel
kevésbé ellátottak internettel és még a megkerülő megoldásokat sem
feltétlenül tudják igénybe venni. Még szerencse, hogy a teljesen
vállalhatatlan Internet forgalmi adóról gyorsan lemondott a kormány.