Orbán Viktor közzétette a sikertelen beszervezésére vonatkozó, illetve a róla és feleségéről szóló megfigyeléseket összegző egykori titkosszolgálati dokumentumokat abban a válaszban, amelyet a Demokratikus Koalíció (DK) állambiztonsági szolgálatokhoz fűződő viszonyát firtató kérdésére adott.
„Viktória” fedőnevű titkos nyomozás folyt Orbán Viktor, a Fidesz ellenzéki tevékenységének szervezője ellen az 1980-as években – derül ki azokból a titkosszolgálati dokumentumokból, amelyeket a kormányfő saját honlapján tett közzé csütörtökön.
„Dr. Orbánt 1982-ben beszervezési célból tanulmányozta a BM III/II-2 osztálya, de beszervezésétől elálltak” – írja Orbán kudarcba fulladt beszervezéséről az egyik irat, amely szerint a kormányfőről akkor környezettanulmány is készült. „Ezt követően 1983-ban a Battyány-örökmécsesnél március 15-én rendzavarás címén intézkedést foganasítottak vele szemben a BRFK állományába tartozó rendőri szervek” – tette hozzá a jelentés.
„A demokráciát, a demokratikus jogokat becsmérlő jellegű cikkeket jelentet meg a ‘Rajk-féle’ választás kapcsán az ELTE szakkolégiumi értesítőjében” – olvasható Orbánról a szövegben. „Az ellenzéki jogász körökön belül kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik, elismert szaktekintélyként megbízható személyként tartják számon e körökben” – teszi hozzá az 1987-es dátummal ellátott irat.
Egy másik jelentés arról számol be, hogyan szereltek fel lehallgató berendezést Lévai Anikó és Orbán Viktor szolnoki lakásába, és miként rendelték el 24 órás figyelésüket 1987 nyarán.
Vadai Ágnes március 21-én fordult írásbeli kérdéssel a miniszterelnökhöz azzal a címmel, hogy van-e köze Orbán Viktornak a múlt rendszer állambiztonsági szolgálatához. Az ellenzéki politikus a dokumentumban azt írta: internetes közösségi oldalakon futótűzként terjed két olyan, állítólag az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából származó irat másolata, amelyek komoly kérdéseket vethetnek föl.
Az egyik arról tanúskodik – írta -, hogy 1981. szeptember 25-én az állambiztonsági szolgálat megkísérelte úgynevezett társadalmi kapcsolatként beszervezni Orbán Viktor. „Ez a dokumentum föltehetőleg valódi, hiszen korábban Ön is nyilatkozott arról, hogy tettek ilyen kísérletet” – közölte Vadai, aki azzal folytatta, hogy a másik, 1989. június 23-án kelt irat azt lenne hivatott bizonyítani, hogy Orbán Viktor az állambiztonsági szolgálat Győri Gábor fedőnevű hálózati személye.
„Az Ön egykori harcostársai, ma politikai ellenfelei közül többen kijelentették: ez a dokumentum hamisítvány. Én azonban úgy vélem, mind Magyarországnak, mind Önnek az az érdeke, hogy a cáfolat az arra legilletékesebb, tehát az Ön részéről hangozzék el” – tette hozzá, majd több kérdést is intézett ezzel kapcsolatban a kormányfőhöz.
A Fidesz-KDNP március 19-i frakcióülésén úgy döntött, felkéri a kormányt, hogy május 15-ig dolgozza ki azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik a Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrehozását. A kommunista rendszer bűneit feltáró szakértői testületnek még ebben a parlamenti ülésszakban, vagyis június végéig meg kell alakulnia.
A miniszterelnök akkor közölte, a kormány vállalja a kommunista múlt rendezésének jogszabályi előkészítésével kapcsolatos munkát, és azt el is fogja végezni.
Orbán mostani írásos válaszában megismételte, hogy sorkatonai szolgálata alatt megpróbálta beszervezni az állambiztonsági hivatal és meg is figyelték őt, az iratokban Bojtár néven emlegetett feleségével együtt. A beszervezést „visszautasítottam, így a kísérlet … sikertelenül végződött” – írta Orbán. „Később folyamatos megfigyelés alatt tartottak engem, a feleségemet és ellenzéki társaimat. Az állampárt titkos nyomozásainak célszemélyei voltunk mindannyian” – tette hozzá.
„Az is világosan kiderül a dokumentumokból, hogy a nyolcvanas évek elejétől mindenféle titkosszolgálati eszközt bevetettek ellenünk. Megfigyeltek, besúgókat állítottak ránk, lehallgató eszközöket telepítettek a munkahelyünkre, a lakásunkba, sőt a hálószobánkba is. Bizonyos jelenségeket, eszközöket észleltünk, de volt, amiről csak akkor értesültünk, amikor az erről szóló aktákat sok évvel ksőbb átnéztük” – írta Orbán Vadainak.
A miniszterelnök hozzátette, támogatja, hogy mindenki megismerhessen és nyilvánosságra hozhasson minden rá vonatkozó adatot, de szerinte eközben a „diktatúra ártatlan áldozatait meg kell védenünk attól, hogy újra áldozatokká váljanak”, azaz magánéletük részletei ismét napvilágra kerüljenek.