Így tankolnak az újságírók Ki lóg nekünk 5000 forinttal?

Új sportot fejlesztettek ki a tesztautókkal furikázó újságírók: ki tud többet autózni úgy, hogy az az üzemanyagjelzőn még nem látszik? Nyeremény az üzemanyag, amit a következő tesztelő fizet meg. Tankolás után és akár azt követően 100 kilométert megtéve is telit mutathat az üzemanyagszint jelzője

Rendszerint teletankkal kapjuk meg a tesztautókat, és úgy is kell visszavinni őket, tiszta sor − lenne. Van azonban egy igen jelentős bizonytalansági tényező a tele üzemanyagtankkal kapcsolatban. A legtöbb autónál ugyanis a tele állás a legkevésbé érzékeny, akár 50-100 vagy még több kilométert is meg lehet tenni egy-egy autóval úgy, hogy az a tankjelzőn ne látszódjon. Mit csinál így az élelmes újságíró, aki nem elégszik meg azzal, hogy ingyen használhat egy szinte új autót? Igyekszik úgy visszavinni, hogy a kijelző szerint a tank tele legyen, a valóságban pedig a lehető legtöbbet tegye még meg abból. Nem ritka eset, hogy épp csak elhozunk egy autót, és az első sarok után moccan is a kijelző − egyesek tényleg döbbenetesen jól meg tudják saccolni, hogy meddig feszíthetik a határokat. Ilyenkor − ha valós tesztfogyasztást szeretnénk mérni − akkor teletankoljuk az autót, ha csupán 5 liter hiányzik, már az is bő 2 ezer forint, ám nem egyszer több is belemegy az ilyenkor valóban teletöltött autókba.
Választhat az ember, vagy benyeli a veszteséget vagy ő is bunkó lesz a következő tesztelővel szemben. Mi az előbbit szoktuk választani, és most is így tettünk, pedig Mazda6 összehasonlító-tesztünknél tényleg borult a bili. A két, elvileg tele üzemanyagtankkal átvett autóba közvetlenül az átvétel után mintegy 5000 forintért tankoltunk, a dízelbe 6,37, a benzinesbe „csak” 4,83 litert. Ha a saját átlagfogyasztásunkkal kalkulálunk, akkor a dízel Mazda6-tal közel 110 kilométert autózott valaki a kontónkra, míg a benzinessel 59 kilométeren sikerült az előző tesztelőnek az autó leadási pontja és a töltőállomás közötti útvonalat megtalálnia.
A kollégákkal felmerült bennünk, megpróbáljuk felkutatni, hogy kinél voltak korábban az autók, ám kiderült, fölösleges, már több tesztelő óta görgetődik az üzemanyaghiány, amit mi időlegesen megszüntettünk, ám nincs nagyon kétségünk afelől, hogy ne termelődne újra. Tankolni nem kellemes − még akkor sem, ha minden egyéb költséget a tesztautót adó vezérképviselet fedez. Ugye érzi mindenki a pofátlanságot? Akinek inge, nyugodtan vegye magára!
Katona Mátyás/autonavigator.hu