42 éves kétgyerekes családanya vagyok. A vállalkozásomat csak akkor folytathatom, ha megszerzek egy bizonyos szakképzettséget. Ez két félév, most kaptam meg a tankönyvek első csomagját, és teljesen kétségbe vagyok esve. Húsz éve tanultam utoljára, akkor is elég nyögvenyelősen. Én egy nyüzsgő tevékeny ember vagyok, és megbénulok arra a gondolatra, hogy munka után, fáradtan át biflázzam ezeket a száraz, szakszövegeket, meg jogszabályokat és bonyolult nyelven megfogalmazott előirásokat. Hogy lehet ezeket a kacifántos mondatokat megérteni, de még inkább megjegyezni? Kérem segítsen!
Felnőttként, sok év szünet után újra iskolásként tanulni azért nehezebb, de egyben könnyebb is, mert felnőttek vagyunk. Kezdjük a pozitívumokkal:
a gyerekekkel szemben számunkra világos a miért, a cél: a tudás, vagy az arról kapott papír a feltétele, hogy megtartsuk a vállalkozásunkat, hogy haladjunk a ranglétrán, hogy újra elhelyezkedhessünk, stb.
már megvívtunk néhány csatát az életben saját magunkkal: tudjuk, hogy az erőfeszítés, a változás az élet része – most éppen a tanulás jelenti az új kihívást.
a felnőttként megtanulandó dolgok legalább részben olyasmiről szólnak, ami valamilyen formában már eddig is része volt az életünknek, a munkánknak: a szakmánkkal kapcsolatos újdonságok, a jogi, szabályozási, elméleti háttér stb.
És most nézzük a felnőttkori tanulás nehézségeit és egyben a megoldásokat:
Az élet közepére, ez a negyvenes éveink táján van, a legtöbben kész emberként tekintünk magunkra, kezdünk kicsit konzervatívak lenne – bezzeg a mi időnkben – és már némi fenntartással nézzük halljuk a világ változásáról érkező híreket. Mivel az élethosszig tartó tanulás elkerülhetetlensége még korántsem épült be a gondolkodásunkba, negyvenen, pláne ötvenen sokan a tanulást maceraként élik meg.
Minél hosszabb volt az utolsó tanulásos időszak óta eltelt idő, annál nehezebb újrakezdeni. Berozsdásodik az agyunk, ha nem használjuk „tanuló üzemmódban”, ahogy megtörténik ez az izmainkkal is. Maga a tanulási képesség, ha egykor megvolt, nem tűnik el az idővel, de fel kell idézni, be kell járatni.
A tanuláshoz idő kell, a dolgozó korosztályoknak, pláne család mellett ebből bizony kevés van. Természetesen mindig arra van időnk, ami nagyon fontos, így a tanulásra is tudunk időt szakítani, de ahhoz komoly reformokra van szükség. Át kell szervezni a mindennapokat, le kell mondani dolgokról, amik eddig természetesek voltak nekünk vagy a családtagjainknak, ezt meg kell tervezni, meg kell beszélni, aztán meg kell valósítani.
Ha az iskolás évek alatt is voltak tanulási problémák, akkor sajnos ezek akár húsz év szünet után is ugyanúgy, vagy súlyosabb formában jelentkezhetnek. A diszlexia, figyelemzavar, gyenge olvasás és szövegértés a leggyakoribb akadály. Ilyenkor célszerű külső segítséget igénybe venni a tanuláshoz, ha mindenképpen el kell végezni az adott stúdiumot.
Ha régen nem voltak extra nehézségek, akkor a korábbi tanulási módszereket, emlékeket érdemes tudatosan felidézni, és ezzel is segíteni a „tanuló üzemmód” elérését. Keressük meg emlékeinkben azt a régi iskolást, aki egykor voltunk. Mindez javíthatja a hangulatunkat és fokozhatja a lelkesedésünket.
Tudatosítsuk magunkban, hogy a tanulás szellemi edzés, frissen és fiatalon tartja az agyunkat, rendszeres gyakorlása a leghatásosabb ma ismert módszer a szellemi beszűkülés, az időskori szellemi hanyatlás késleltetésére. Ez a hatás akkor is érvényesül, ha éppen nem élvezzük azt, amit tanulunk, ha szívesebben csinálnánk helyette mást.
Készítsünk napra lebontott írásos tanulási tervet, és ezt helyezzük el a lakásban látható helyen, azért, hogy ha nem akarjuk is beleütközzünk. Ha teljesítettük az aznapi penzumot, jutalmazzuk meg magunkat valami aprósággal!
Jól megvilágított, csendes helyen tanuljunk, asztalnál, széken ülve. Az ágy, kényelmes fotel elalvásra buzdít.
A megtanulandó szöveget, tankönyvet először lapozzuk át, olvassuk el az előszót, tartalomjegyzéket. Ha vannak vizsgakérdések, vessük össze a szöveggel, keressük meg, mely részek kapcsolódnak az egyes vizsgakérdésekhez. Ez az előzetes ismerkedés nem is hinnénk milyen komoly előfeltétele a későbbi tanulásnak.
Ha hajlamosak vagyunk arra, hogy olvasás közben elkalandozzunk, legyünk résen, és ahányszor észrevesszük, hogy már nem értjük amit olvasunk, mindig álljunk meg és menjünk vissza addig, hol még tudtuk követni az olvasottak jelentését.
Minél többször, akár bekezdésenként is fogalmazzuk meg annak a lényegét a saját szavainkkal, amit olvastunk. Még jobb, ha le is írjuk!
Sokaknak segít, ha másokkal együtt tanulnak, egymást tanítják. Ez nyilván azonos vizsgára készüléskor jöhet szóba.
Ha hosszabb ideig, hetekig kell tanulásra alkalmas állapotban maradnunk, különösen fontos, hogy megfelelően osszuk be az energiánkat. Az éjszakai tanulás igazoltan kétszer fárasztóbb, mint az, amelyik éjfél előtt befejeződik.
Sok időt és szellemi energiát lehet megspórolni, ha a tanulás időszakában lemondunk a képernyős tevékenységekről: tévézés, filmnézés, internet.tanulasmodszertan.hu