Ez volt az utolsó járat. Pénteken reggel landolt a Liszt Ferenc légikikötőben. Ma a rádió Közelről című műsorában Mészáros Zoltán, a kapitány beszélt az utolsó útról. Mondja: néma csendben repültek végig a vén Európán. Szorította torkukat a sírás. Pedig egy pilótakapitány nem egy tál kocsonya… És nekem is, a hallgatónak elszorult a torkom. És én is néma voltam a műsor alatt… bár nem is volt kihez beszélnem. És elmondta a kapitány, hogy eddig a családjához tért meg a repülés után, de most minden megváltozik, mert valószínűleg afrikai légitársasághoz fog szerződni. S onnan nem tud puszit adni minden este a családjának. Egy világviszonylatban is jól képzett szakmát züllesztettek hát szét AZOK, küldtek világgá; repülhetnek… a szó mindkét értelmében. Kiütéssel győztek AZOK a józan ész felett, mint anno. („El lehet menni külföldre, cukrászdát nyitni Bécsben…” szónokolt anno gyéef.)
És máris megjelentek a dögön a hiénák. Kacagva, nyihogva vetették magukat a profitra a fapadosok, s más konkurens társaságok. A legundorítóbb emberi tevékenyég az üzlet, és legundorítóbb érdek az üzleti érdek. És a legundorítóbb kihalt nép a föníciai.
AZOK meg éhségfelvonulást szerveznek; azok akik titkos záradékok mögött eladták olcsón, visszavásárolták drágán a Malévet, és a két összeg különbözetéből pártkasszát hizlaltak (meg önmagukat, az „éhség lovagjai”), kampányt finanszíroztak. A legundorítóbb emberi tevékenység a politika, és legundorítóbb szakma a politikusi foglalkozás… bocs’ az elsőség helye már az előbb ki lett osztva. Ez a pozíció már foglalt. Legundorítóbbnak lenni már csak a második helyezés juthat a politikus uraknak.
gyéef, nyakó és a többiek csak vonulgassanak le-fel. De leginkább kifelé az országból. El lehet menetelni cukrásznak Bécsbe. Vagy más helyre az egybe sült édes Európába.
A kurva an… lyukat beszélnek az emberek hasába. Azok hasával pedig nem foglalkoznak, kiknek valóban üres a gyomra.
Calvero