A héten is jól vitték  a magyar állampapírt, és 290 forintnál is járt az euró sőt, egy rövid időre még ez alá is benézett az árfolyam. A reálgazdaságból is érkeztek jó hírek, összesen 20 millió dollárért 150 buszra kapott megrendelést Los Angelesből a NABI, így újraindul a buszgyártás Kaposváron. Feltámasztják a Cerbonát is, a hírek szerint reklámkampánnyal adnak lökést a korábban felszámolt cég müzliszeleteinek. Kilencszázmilliós beruházásba kezd a Pápai Hús, új üzemeket alakítanak ki, és a dolgozók számát is tovább növelhetik az 1100 fős cégnél. A legfrissebb adatok szerint még az export is tartja magát, bővült is a külkereskedelem, bár a többletünk csökkent tavaly novemberben.

 

A gazdaságpolitika azért még akadozik: lassan halad a Széll Kálmán-terv, aminek az egyik eredeti célja az IMF-től való függetlenedés volt. De nemcsak itt vannak bajok. Messzebb kerültünk az egymillió munkahelytől, a számláló háromszor akkora mínuszban van, mint egy évvel ezelőtt, és csúsznak a közlekedéssel kapcsolatos vállalásaink is. Szerencsére ezek az IMF-megállapodást nem gáncsolhatják el, a Morgan Stanley szerint áprilisra lehet meg az egyezség, az egykulcsos adó pedig (ami egyébként jelenleg nem egykulcsos) nem lesz előfeltétel. A héten olyan hír is jött, hogy nem lesznek konkrét elvárások a tárgyalásokon, a Valutaalap csak a magyar kormány ötleteit véleményezi majd, az IMF nem írogat listákat.

5. heti záró 4. heti záró
BUX 19 665
19 286,15
OTP 4110 4125
Mol 19 980
19 565
Richter 38 850
36 600
Magyar Telekom 547
541
Pedig lenne mit kifogásolni az adórendszerünkön: az alacsonyabb keresetűek adóterhelése nagyot nőtt, miközben a magasabb jövedelműeké észrevehetően csökkent.

Emiatt sokaknak nagyon nehéz lesz fizetni a szibériai fagy miatt megugró gázszámlát, ami akár 5-20 ezerrel is nagyobb lesz a várhatóan tartós hideg miatt. Egyes szolgáltatók a rekord hideg miatt ugyan igyekeznek segíteni az ügyfeleken, a Főgáz például felfüggesztette a kikapcsolásokat, a Tigáz eközben inkább azon fáradozott, hogy ügyfeleket csábítson át azok tudtán kívül. Oroszország sincs a fagyoskodók pártján: kiderült, hogy kevesebb orosz földgázt kap több európai ország, szerencsére Magyarország gázellátása biztosított.

Ami mindenkit megrázott
Pénteken leállt a Malév. A csütörtök óta csődvédelem alatt álló társaság pénteken hajnalban közölte: a kár minimalizálása érdekében döntöttek így. Egy 30 millió eurós biztosítékot kellett volna kifizetni, amire már nem volt pénz. A társaság csődje több tényező szerencsétlen összejátszásán múlt: drágán lízingelt gépek repültek kevés utassal, a bevételnél többet költöttek csak az anyagbeszerzésre, az adósság kamatai negyedévi bérköltséget vittek el.

A csődjogász szerint a csőd volt a lehető legrosszabb döntés, de legalább az uniós büntetést megúszhatjuk. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint egy nap alatt újraindulhatott volna a Malév, volt is arra vonatkozó terv, hogy új befektetőkkel, azonnal új társaság álljon a becsődölt helyére, mégsem történt semmi. Egy fogyasztóvédő egyesület szerint jogi segítséget kaphatnak a Malév-károsultak mert mindenkinek kártalanítás jár, nem csak azoknak, akikre az erről szóló kormányrendelet hatálya kiterjed. Jelen állás szerint azok vannak jobb helyzetben, akik bankkártyával vásároltak jegyet, többen perre kényszerülhetnek.

Eldőlt az is, hogy a Malév visszaadja gépeit, sőt, az is kiderült, hogy kilenc gép elszállítását napokkal a csőd bejelentése előtt meg kellett szervezni, a cég vezetését tehát nem érhette váratlanul a fizetésképtelenség. A hír nem csak az utasokat, a közvéleményt is sokkolta: egy felmérés szerint a magyarok többsége szerint kell állami tulajdonú légitársaság.

A Malév-csőd feletti kesergést az sem enyhíti, hogy a héten csődbe ment a Spanair is. A barcelonai légitársaság nem tudta fizetni a túl drága kerozint, 15 ezer utas maradt hoppon. Az Egyesült Államok harmadik legnagyobb légitársasága is a csőd szélén áll, az American Airlines 13 ezer munkavállalójától válhat meg-írja a az index.hu