A facsebukkon olvasható.
Kriza Ákos  polgármester fejébe vette, hogy a Budapesti Operett Színház igazgatója, az SZDSZ-es nagygyűlések főrendezője Kerényi Miklós Gábor jobb kezét és jó barátját, Béres Attila rendezőt fogja az általa kiutált Halasi Imre helyébe ültetni. Béres Attila pályája akkor ívelt felfelé, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök-jelöltet felkészítette az Orbán Viktor elleni televíziós vitára, majd ezt követően hosszú ideig nyilvános szerepléseinek rendezője volt. Béres Attila akkori team-jében több liberális szellemű, és ami külön érdekes, egyaránt Erdélyből származó kollégája is helyet kapott.

 

Köztudott, hogy Béres Attilát, az ugyancsak liberális szellemű Szőcs Géza kulturális államtitkár ajánlotta a polgármester figyelmébe, sőt erőteljesen lobbizott is érte.

A jobboldali szellemi élet pártfogolt személyisége, Vidnyányszky Attila elégelte meg Szőcs és Kriza ámokfutását, amikor tavaly december elején egy kihelyezett egri teátrumi társasági ülésen nyíltan közölte a polgármesterrel, hogy nem lenne szerencsés, ha Medgyessy Péter barátja, Béres Attila és csapata kapná meg a miskolci teátrumot.

Ekkor már nyílt titok volt, hogy Koltay Gábor rendező, az István, a király, a Honfoglalás, a Sacra Corona és más játék és dokumentumfilmek készítője, a Szabad Tér Színház 18 évig volt igazgatója is pályázni fog. Itt a miskolci önkormányzatnál mindenki tudta, hogy Koltay a legszélesebb értelemben vett támogatással bír, hiszen a térség vezető politikai személyiségei, országgyűlési képviselők, helyi értelmiségiek, sőt, az önkormányzat munkatársainak jelentős része, nem beszélve a színház tekintélyes dolgozói állományáról, őt szeretnék a direktori székben látni.

Nem úgy Kriza Ákos, akinek – erdélyi származású lévén –, csak az ott született Béres Attila, Kiss Csaba, Keszég László és mások jöhetnek számításba. Az a Keszég László rendező, aki az egyik leghangosabb kritizálója volt Orbán Viktor médiatörvényének.

Az önkormányzatban ezért úgy mondják, hogy az erdélyi maffia kezébe akarja adni a színházat. Ez azért is furcsa, mivel Koltayt igazán nem lehet Erdély-ellenességgel vádolni, hiszen már akkor Trianonról, Wass Albertről és az erdélyi magyarságról készített filmeket, amikor mások még a szavak kimondásától is féltek. Vajon tudja-e Kriza Ákos, hogy a 2005 februári bukaresti televíziós szereplése óta Koltay az egyik legnépszerűbb magyar ember Erdélyben?

Megérezve a szakmai ellenállást, Kriza hirtelen váltott. Az addig csapattag Kiss Csaba rendezőt kérte fel, hogy mostantól legyen ő az első ember, Béres Attila pedig csapattaggá vedlett át. Így aztán most Kiss Csaba jegyzi a pályázatot, aki a szakmában kevésbé ismert, sőt rendezéseit, megnyilvánulásait tekintve ugyanúgy a liberális oldalhoz húz, mint Béres Attila.

Ezt megelőzően azonban még egy érdekes és a hazai kulturális viszonyokra jellemző dolog történt. Bejelentkezett a miskolci színházra Eperjes Károly színész és csapata, köztük a Fidesz által Győrbe helyezett, majd az ottani polgármester által onnan rövid úton eltávolított Nagy Viktor rendező.

Kriza sem Eperjest, sem Nagy Viktort nem akarta látni a pályázók közt, és ezt nem is titkolta. Lett is nagy ribillió az önkormányzati berkekben, hogyan lehet ezt Orbán Viktorral közölni, akinek támogatását Eperjes maga mögött tudhatta. L. Simon László parlamenti kulturális bizottsági elnök feladata lett közölni a miniszterelnökkel, hogy az Eperjes-Nagy Viktor kettős nemkívánatos személy Miskolcon, és ha a Fidesz nem akar a nyilvánosság előtt újabb rosszpontokat szerezni, ne támogassa Eperjes szándékát. Ki is dolgozták a jelszót: az ügyek „helyben”, azaz itt, Miskolcon az önkormányzatban dőljenek el. Senki sem akadt, aki Eperjes „Szamócával” közölte volna a személyükkel kapcsolatos ellenérzéseket, ezért azt mondták nekik, hogy ez már egy réges-rég lejátszott, a Fidesz által eldöntött tény, a miskolci színházat a liberálisoknak adják. Kiss Csaba lesz az igazgató és kész. Több tanúja is van annak, amikor Eperjes feldúlva távozott a polgármestertől, hangosan szitkozódva, hogy Miskolc is elesik.

A pályázat beadásának határideje december végén volt. A pályázati határidő letelte után két borítékot bontottunk fel az önkormányzatban, Kiss Csabáét és Koltay Gáborét.

Kriza Ákos előtt világossá vált, hogy a közvélemény szinte egyöntetűen Koltayt szeretnék, ő pedig kisebbségbe maradt szándékával. Ezért január elején megkezdődött a képviselő testületi tagok személyenkénti „meggyőzése”, azaz a polgármester a képviselőktől ezúttal is totális lojalitást vár. A városban minden úgy történik, ahogyan azt a mindenható polgármester kívánja. Akik Koltayt szeretnék a direktori székben látni, félnek, mert „holnap is élni kell”, s a polgármester keze messzire elér.

Az önkormányzat összeállította a szakmai bírálóbizottságot. Négy rendezőt és színházvezetőt kért fel, nem tudni, melyik színházi szervezet jelölése alapján. A bizottságban nem vitás, hogy a két önkormányzati képviselő, Kákóczki András, és Molnárné Palotai Mariann hogyan fog szavazni, ők a polgármester bizalmasai. Azt is előre jósolni lehet, hogy Szőcs Géza bizalmasa a minisztérium képviseletében Szakmáry Dalma ugyancsak Kiss Csabára adja majd voksát.

Az eredeti lista szerint a szakmai bizottságban két miskolci színházi ember is helyet kapott, Farkas Gábor a közalkalmazotti tanács vezetője, és Balázs András a szakszervezet képviselője. Ők máris lázas munkába kezdtek, és elérték az önkormányzatnál, hogy a szakmai bizottság ülése előtt, január 17-én kedden délután a teljes társulat meghallgassa a két jelöltet. Ezt követően pedig szimpátiaszavazás lesz. A mai hírek szerint (jan. 15.), nem lesz szavazás, nehogy ott Koltay kerüljön ki győztesen. Sőt, Balázs András parancsba kapta a polgármestertől, hogy Kiss Csabára kell szavaznia 18-án.

Közben a társulat egyes tagjait folyamatosan az önkormányzatba invitálják, hogy meggyőzzék őket, csak Kiss Csabára szavazhatnak. Több színházi ember is meg fogja kapni a fejmosást, amiért Koltay mellett agitálnak. Rajtuk keresztül akarják tudtára adni mindenkinek, hogy bajba lesznek szerződéseikkel, szerepeikkel, ha nem Kiss Csabát választják. Azt a Kiss Csabát, aki lenyilatkozta, hogy új emberekkel kívánja a színházat továbbvinni.

De semmit sem bíznak a véletlenre. A hétvégén a színház képviseletét az önkormányzat hivatalosan egy főre redukálta. Már csak a szakszervezet vezetője lehet tagja a szakmai bizottságnak, nehogy véletlenül Koltay Gáborra ketten szavazzanak. Így aztán a Gyüdi Sándor, Seregi Zoltán, Soós Péter, Szűcs Gábor összetételű, nem tudni ki által delegált rendezői csapat az önkormányzat képviselőivel összefogva borítékolhatóan Kiss Csabát fogják győztesnek nyilvánítani.

Kákóczki András, aki szintén tagja a bizottságnak és teljes mellszélességgel Kiss Csabát támogatja, azt terjeszti, hogy Halasi Imre a színház jelenlegi igazgatója Koltay mellett szervezkedik. Az önkormányzat a kirendelt színházi biztos feladatává tette, hogy Halasival közölje, nemsokára fegyelmi eljárás kezdődik ellene, ha továbbra is Koltayt támogatja. A vádaskodások között az is szerepel, hogy Demeter Ervin köztársasági megbízott – aki Koltayt szeretné a direktori székben látni –, Kiss Csaba pályázatát „átjátszotta” Koltaynak, hogy abból írjon ki fontos részeket. Külön személy foglalkozik az önkormányzatban azzal, hogy a két dolgozatot betűről-betűre összehasonlítsa.

Az ötletéhez a végsőkig ragaszkodó és semmilyen eszköztől vissza nem riadó polgármester január 17-re a teljes Fidesz frakciót magához rendelte, amikor is a hírek szerint alapos fejmosást fognak kapni, és előírja számukra, hogy csakis Kiss Csabára voksolhatnak. Kriza Demeter Ervintől viszont számon kérte, amiért a jövő hétre „baráti beszélgetésre” magához invitálta a Fidesz-frakció tagjait.

Mindezekhez képest hab a tortán, hogy a polgármester a két pályázó közül egyedül Kiss Csabának tette lehetővé, hogy október 13-án pénteken a frakcióvezetőkkel és néhány prominens személyiséggel találkozhasson és szimpátiát kelthessen személye iránt. Koltay Gábornak erre nincs lehetősége.

Ezek után vajon kit érdekel, hogy mi van a pályázatokban?

Amíg Koltay a nehéz gazdasági helyzetben a fontolva haladás elvét vallva, alapvetően a jelenlegi társulatban gondolkodik, és szeretne erőteljesebb nemzeti elkötelezettségű teátrumot vezetni, addig Kiss Csaba szinte az összes tagozatot felforgatja, jelentős személycseréket jelez előre, s csapatának tagjai, mintegy a színház művészeti vezetői, megszállván a teátrumot alapvetően új irányt kívánnak szabni a művészeti munkának. Köztük kiemelkedő szerepe lenne annak a Béres Attilának, akit mind a politika, mind a szakma jelentős része el kívánt tanácsolni a teátrumtól.

De van egy ennél is érdekesebb kérdés. Mit szólnak mindehhez a kétharmados felhatalmazással bíró Fidesz kulturális vezetői, akik egyelőre egymás ellehetetlenítésével vannak elfoglalva. Mindenki tudja, hogy amíg Szőcs Géza Kiss Csabáért harcol, addig Halász János Koltay Gábort szeretné a színház élén látni, de a két államtitkár egymással szinte beszélő viszonyban sincs. Réthelyi Miklós, L. Simon László hallgat, mint ahogy az egész Fidesz vezérkar, amely passzivitásával asszisztál a Miskolci Nemzeti Színház liberális szellemiségű átalakításához.

Hogyan lehetséges, hogy az ország narancssárgává változása idején érdemtelenül magas politikai döntési helyzetekbe kerülő emberek, rátermettség és vezetői gyakorlat nélkül, jelentős demokrácia deficittel rövid idő alatt semmissé tehetik jó szándékú százezrek és milliók hosszú évek alatt kiérlelt és a legutóbbi választásokon testet öltött szándékait. Miért hagyják, hogy Miskolcon botrány botrányt kövessen? Kinek áll ez érdekében?

Végezetül: senki se gondolja, hogy az önkormányzatban mindenki megfélemlíthető és megvásárolható. Azért kíváncsi vagyok, lesz e valaki oly bátor, hogy ezt az írást a színház faliújságjára kitűzi?

Igazságot akarunk, de azért hülyék nem vagyunk.
Ezért az aláírás:
Anonymus