Védtelen ország. Miért nem működik hazánkban a rendvédelem? Vajon félnek-e a rendőrök a cigányoktól? Mi változott Magyarországon 1988 óta, amikor még Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője tanulmányban értekezett a cigánybűnözés problémájának megoldásáról? Biztonságpolitikáról és a csendőrség jövőjéről Sas Zoltánt, a Jobbik Rendvédelmi Kabinetjének alelnökét kérdeztük.
– Kezdjük hazánk rendvédelmi politikájának jellemzésével! A magyar lakosság nap mint nap tapasztalhatja, hogy a rendszer nem igazán működik, de talán az oka kevéssé ismert.
– Az elmúlt évtizedek rendvédelmi politikáját a Budapest-központúsággal lehet leginkább jellemezni. Létezik egy rendvédelmi koncepció, amit országos szinten kell végrehajtani. Mi azonban azt mondjuk, hogy nem ugyanazokat a feladatokat kell ellátni Miskolc-Avason, Budapest II. kerületében, Zalaegerszegen vagy Hódmezővásárhelyen. Éppen ezért, egy olyan rendszert dolgozunk ki, amely a helyi adottságokra épít. Minden egyes megyében munkacsoportot hozunk létre – az elmúlt hetekben például Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megyében –, ahol a nagyvárosokra, illetve a kistérségekre lebontott közbiztonsági, illetve bűnüldözési koncepciók kidolgozása történik. Mindez nagyon részletes kutatómunkát igényel, hiszen a munkacsoportok feladata a saját térségben meglévő közbiztonsági problémák feltárása. Nyilvánvalóan akadnak azonos gondok, de a bűnözés alakulását alapvetően befolyásolja a lakosság összetétele, a munkanélküliség aránya vagy például az etnikum összetétele. Az ún. bűnkibocsátó megyék – ahonnan a legtöbb bűnelkövető származik – hagyományosan Kelet-Magyarországon találhatók. Tehát Borsod, Szabolcs, Hajdú-Bihar és Heves megyében, de az elmúlt időszakban Baranya és Tolna megye ugyancsak fölzárkózott. A szakkabinet nagyrészt korábban szolgálatot ellátó személyekből áll, a járőröktől elkezdve a határőrállomás-parancsnokokon át a katonai titkosszolgálatok nyugállományú tagjaiig bezárólag, de akadnak a civil szférából érkező segítőink is.
– Ha ilyen sokan megtalálják a szakkabinetet, akkor a negatív médiakampány ellenére mégis szimpatizál a társadalom a Jobbik rendpárti felfogásával?
– Ez így van. A Jobbik továbbra is a rend pártja, sőt a rendőrök szintén rendet akarnak. A rendőrség társadalmi megítélése jelenleg aggasztó. Mit jelent ma rendőrnek lenni? Bizonytalan életpályát és nyugdíjat, valamint totális társadalmi ellenszenvet. Nézzük meg, hogyan kezeli a Fidesz a problémákat! Elővették a korkedvezményes nyugdíjak kérdését és gyakorlatilag hibásnak állították be a rendvédelmi dolgozókat, mert 38 évesen mennek nyugdíjba. Való igaz, hogy át kell alakítani a rendszert, viszont nem így. Nem az a megoldás, hogy egyik napról a másikra elveszik a szerzett jogokat. A törvényalkotó feladata meghatározni, hogy holnaptól kezdve milyen feltételekkel lehet rendőrnek állni. Nyilván nem azt mondom, hogy ezt a rendőrséget pajzsra kell emelni, mert nem kell. De azt vegyék tudomásul, hogy akik fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatnak, és akár az életüket kockáztatják, azoknak kedvezmények járnak. Ha pedig azt mondjuk, hogy 2006-ban a rendőrség bűncselekményeket követett el, akkor ne essünk a kollektív bűnösség hibájába, azonban a rendőrségi állomány bűncselekményeket elkövető tagjait igenis felelősségre kell vonni.
(A szakpolitikussal készült teljes interjú a Bar!kád hetilap legfrissebb számában olvasható.)